Vlagyimir Putyin elnök szerdán figyelmeztette a Nyugatot, hogy Oroszország technikailag készen áll a nukleáris háborúra. Ha az Egyesült Államok csapatokat küld Ukrajnába, az a lépés a háború jelentős eszkalációjának minősülne.
Putyin mintegy 5580 nukleáris robbanófejet irányít. Ebből mintegy 1200 darabot „nyugdíjaztak”, de nagyrészt sértetlenül, mintegy 4380 darabot tárolnak a nagy hatótávolságú stratégiai hordozórakéták és a rövidebb hatótávolságú taktikai nukleáris erők használatára az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint.
Eddig 1710 stratégiai robbanófejet telepítettek: mintegy 870-et szárazföldi ballisztikus rakétákon, mintegy 640-et tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákon, és valószínűleg 200-at a nehézbombázók bázisain.
Ezek a számok azt jelentik, hogy Moszkva sokszorosan elpusztíthatná a világot. (A hidegháború idején a Szovjetuniónak mintegy 40 ezer nukleáris robbanófeje volt, míg az USA-nak körülbelül 30 ezer.)
Oroszország 2020-ban közzétett nukleáris doktrínája meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett egy orosz elnök fontolóra venné a nukleáris fegyverek bevetését. Vagy válaszként egy nukleáris vagy más tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott támadásra, vagy az Oroszország elleni hagyományos fegyverek bevetésére, „ha az állam puszta léte kerül veszélybe”.
A posztszovjet Oroszország eleddig nem hajtott végre nukleáris kísérletet. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta csak néhány ország tesztelt nukleáris fegyvert. Az Egyesült Államok 1992-ben, Kína és Franciaország 1996-ban, India és Pakisztán 1998-ban, Észak-Korea pedig 2017-ben tesztelt utoljára. A Szovjetunió utoljára 1990-ben.
Az orosz úgynevezett nukleáris aktatáska, vagy „Cseget” (nevét a Kaukázus hegységben található Cseget-hegyről kapta), mindig az elnöknél van. Az orosz védelmi miniszter, jelenleg Szergej Sojgu, és a vezérkari főnök, jelenleg Valerij Geraszimov is rendelkezik ilyen aktatáskával.
Az aktatáska lényegében egy kommunikációs eszköz. Ez köti össze az elnököt a katonai felső vezetéssel, majd onnan a rakétaerőkkel a szigorúan titkos „Kazbek” elektronikus parancsnoki és irányítási hálózaton keresztül. A Kazbek egy másik, „Kavkaz” (Kaukázus) néven ismert rendszert is támogat – írja a Reuters.
Az orosz Zvezda televízió által 2019-ben bemutatott felvételei szerint az egyik aktatáskán a „parancs” nevű részben két gomb található: egy fehér „indítás” gomb és egy piros „törlés” gomb. Az aktatáskát a Zvezda szerint egy speciális villámkártyával aktiválják.
Ha Oroszország úgy gondolná, hogy stratégiai nukleáris támadással néz szembe, az elnök az aktatáskákon keresztül közvetlen indítási parancsot küldene a vezérkari parancsnokságnak és a nukleáris kódokkal rendelkező tartalékos parancsnoki egységeknek. Az ilyen parancsok a különböző kommunikációs rendszereken keresztül gyorsan továbbítódnak a stratégiai rakétaerők egységeihez. Ezek aztán tüzet nyitnak az Egyesült Államokra és Európára.
Ha egy nukleáris támadás megerősítést nyerne, Putyin aktiválhatná az úgynevezett „Halott Kéz” vagy „Perimetr” rendszert. Ez a katonai vezetés megsemmisülése után önállóan, lényegében számítógépek segítségével indítaná el a válaszcsapásokat – a végítéletet.
