A hétköznapok kényelmét hátrahagyva belevágott a tanyasi kalandba Dr.Hevesi Kriszta is, aki a sárga csapat tagjaként, a modern technika vívmányaitól távol, a megszokott városi pezsgésből kiszakadva nomád, falusi körülmények között bizonyíthatta rátermettségét aTV2 FARM VIP című realityjében. Tapasztalatairól és élményeiről beszélt az AcNewsnak.
A szexuálpszichológus lelkesen vetette bele magát a vidéki életbe és hazatérve újfajta ismeretekkel, tudással kiegészítve folytatta komfortos, fővárosi életét.
„Egy nagy időutazás részese voltam, hisz nem vettek körül modern gépek, nem volt áruszállítás. Amit előállítottunk és főztünk, azt ettük. Kenyeret, szalonnát, kolbászt kaptunk, ám hiányoztak a megszokott ízek. Talán legnagyobb tanulság az volt, hogy megértettem, mennyi emberi munka van a szupermarket csomagolt, szeletelt sajtjában, és az járt a fejemben, mennyire meg fogom becsülni, ha a civil életben azzal térhetek haza egy-egy bevásárlás után. Nem értékeljük eléggé a minket körülvevő környezetet, és elégedetlenkedünk szinte mindennel. Jó lenne, ha mindenki megtanulna örülni annak, hogy milyen könnyen elérjük ezeket az élelmiszereket, és nem az előállításukra kell az energiánkat és időnket fordítani, foglalkozhatunk a saját kedvteléseinkkel. 150-200 éve nem voltak depressziósabbak az emberek, mint ma, miközben nekünk mindenünk megvan. Nem kell a mindennapos túlélésért és élelmiszereink előállításáért küzdenünk. Minden gyereket elküldenék egy ilyen típusú táborba, hogy megtanulja, a csirkecomb eredendően nem mirelit, és jobban meg tudná becsülni az ételeket, és kevésbé pocsékolna. Jó lenne, ha tudnánk örülni annak, ami körülvesz minket, hisz ez nem természetes. A műsor után Amerikában jártam, ahol a konyhakészre előkészített ételekről, a felszeletelt paradicsomról nem az jutott eszembe, hogy milyen jó nekik, semmivel nem kell már fáradozniuk, hanem a pazarló életmód. A műsor nélkül talán nem is gondoltam volna erre. Mint ahogy arra sem, hogy pont itt fogok konyhatechnikai trükköket megtanulni Visváder Tomitól, amik seítségével remek dolgokat tudok készíteni”- kezdte Kriszta a beszámolót a levont tanulságokról, aki számára izgalmasnak bizonyult az összezártság is ennyi idegen emberrel.
„A mi csapatunk kevésbé küzdő, de kommunikatív és összetartó csapatnak indult. Érdekes volt látni, hogy az izgalom hogyan és hol változtatta meg a versenyzőket, és mi hozta elő azokat az indulatokat, amiket eleinte leplezni igyekeztünk.”