Túl kevés szó esik tartalmi kérdésekről a szeptember 26-ai németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban a szavazók több mint 70 százaléka szerint – mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.
A Business Insider című hírportál megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a választók túlnyomó többsége elégedetlen a kampánnyal. Csaknem háromnegyedük, 72 százalékuk úgy látja, hogy nem jelennek meg benne eléggé a tartalmi, a közösség életét valóban érintő kérdések. A kampányt kellőképpen tartalmasnak tartók aránya 15 százalék.
Valamennyi párt táborában többségi vélemény, hogy a politikusok nem beszélnek eleget tartalmi ügyekről. A legnagyobb arányban – 90 százalékban – a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szavazói gondolják ezt.
Az adatok korcsoport szerinti bontásban is azt mutatják, hogy a többség minden korosztályban több tartalmat szeretne látni a kampányban. Leginkább a fiatalok elégedetlenek, és az életkor emelkedésével csökken az elégedetlen szavazók aránya: a 18-29 évesek 76 százaléka, a 40-49 évesek 74 százaléka és a 60 év felettiek 68 százaléka érzi úgy, hogy a választási kampány nem eléggé tartalomközpontú.
A kampány eddigi legnagyobb hatású eseménye az volt, hogy tévécsatornák kamerái rögzítették, amint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének kancellárjelöltje, Armin Laschet Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnök a háttérben munkatársak körében nevetgél, miközben Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök az újságíróknak nyilatkozva kifejezi részvétét a tartományban pusztító árvíz halálos áldozatai hozzátartozóinak.
A július közepén történt árvíz után néhány nappal rögzített jelenet nyomán Armin Laschet személyes népszerűsége és a CDU/CSU választói támogatottsága süllyedni kezdett. Augusztus második felében már nem a CDU/CSU, hanem eddigi koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetett a felmérésekben, és a szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz nagyságrendekkel népszerűbb volt, mint a CDU/CSU jelöltje.
A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 25-26 százalékát gyűjtheti össze szeptember 26-án. A CDU/CSU 21-23 százalékot szerezhet.
A hagyományosan legnagyobb két politikai erő után a Zöldek következhetnek 17 százalék körüli eredménnyel. A kisebb pártok közül az FDP és a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) egyaránt 11 százalékos eredménnyel végezhet, a balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) pedig a szavazatok 6 százalékát gyűjtheti össze.
A választás már el is kezdődött, augusztus 16-án, a levélszavazás lehetőségének megnyitásával. Szakértői várakozások szerint a koronavírus-járvány miatt minden korábbinál többen élhetnek a lehetőséggel, így a levélben leadott szavaztok aránya akár 50 százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson regisztrált 28,6 százalékról.
Meredek emelkedést jeleznek a Welt am Sonntag című vasárnapi lap által gyűjtött adatok, amelyek szerint az ország tíz legnagyobb városában rendre sokkal többen kérik ki a levélben szavazáshoz szükséges dokumentumokat, mint négy éve. Düsseldorfban például már 170 ezren jelentkeztek, ami 50 százalékos növekedés, Münchenben a 2017-es mintegy 280 ezerről 463 ezerre emelkedett az igénylések száma, Hamburgban pedig 323 ezerről 497 ezerre.
Választási szakértők szerint a levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de megnehezíti az urnazárás utáni előrejelzések készítését, mert torzítja a szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felméréseket (exit poll).
Ez azért fordulhat elő, mert az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz – a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókra kevésbé jellemző, hogy levélben szavaznak -, és így nem azonos, hanem eltérő arányban adják le szavazatukat személyesen, illetve levélben. (MTI)
