A dél-koreaiak egy-két évvel fiatalabbak lettek, miután egy új törvény a nemzet két hagyományos korszámítási módszerét a nemzetközi normákhoz igazította – írja a Mirror.
A törvény megszünteti az egyik hagyományos rendszert, amely a dél-koreaiakat születésükkor egyévesnek tekintette, és az anyaméhben eltöltött időt számolta. A másik rendszer a születésnap helyett minden január első napján egy évvel korosabbnak számított mindenkit.
A születési dátum alapján történő életkorszámlálásra való áttérés szerdán lépett hatályba.
Yoon Suk Yeol elnök erősen szorgalmazta a változást, miután tavaly jelöltette magát a hivatalba. Mint ahogy akkor fogalmazott, szerinte a hagyományos korszámítási módszer „szükségtelen társadalmi és gazdasági költségeket” okozott. Például heves vitákat szított a biztosítási kifizetések és a kormányzati segélyprogramokra való jogosultság megállapítása kapcsán.
Korábban Koreában a legszélesebb körben használt számítási módszer az évszázados, úgynevezett „koreai kor” volt, amely értelmében az ember születésekor betölti az első életévét, és január 1-jén egy évet nyer. Ez azt jelenti, hogy egy december 31-én született csecsemő másnap kétéves lesz.
Egy külön „számoló kor” rendszer, amelyet szintén hagyományosan használtak az országban, egy személyt születésekor nullának tekint, és január 1-jén hozzáad egy évet.
Ez azt jelenti, hogy például egy 2003. június 29-én született személy 2023. június 28-án a nemzetközi rendszer szerint 19 éves, a „számítási kor” rendszer szerint 20 éves, a „koreai kor” rendszer szerint pedig 21 évesnek számít.
A törvényhozók tavaly decemberben megszavazták a hagyományos számlálási módszerek eltörlését. A lépés ellenére számos olyan hatályos jogszabály marad érvényben, amely a „számolási kor” naptári éves rendszer alapján számolja az életkort. A dél-koreaiak például attól az évtől – és nem attól a naptól – vásárolhatnak cigarettát és alkoholt, amikor 19 évesek lesznek.
Egyesek, mint például Jeongsuk Woo, azt remélik, hogy a változás segít majd lebontani a koreai hierarchikus kultúrát.
„Az emberek viselkedésében van egy tudatalatti rétegnyi ageizmus (kor szerinti diszkriminációra használatos kifejezés – A Szerk.). Ez még az életkoron alapuló összetett nyelvi rendszerben is nyilvánvaló… Remélem, hogy a „koreai kor” rendszer eltörlése és a nemzetközi szabvány adaptálása megszabadít a múlt emlékeitől” – mondta a 28 éves tartalomkészítő.
A hagyományos korszámítási módszereket más kelet-ázsiai országok is használták, de a legtöbbjük elhagyta. Japán 1950-ben fogadta el a nemzetközi szabványt, míg Észak-Korea az 1980-as években követte a példát.
