A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) szerint:
- Minden harmadik ember napközben zavarónak érzi a zajt.
- Minden ötödik ember éjszaka is szenved a környezeti zajoktól.
A nagyvárosok lakói különösen veszélyeztetettek: az autók, villamosok, vendéglátóhelyek és hangoskodó emberek állandó háttérzajt biztosítanak, amelyről eddig leginkább csak azt gondoltuk, hogy stresszt okoz. Most azonban kiderült: a zaj hizlal.
Tudományos bizonyíték: a zaj hízlal
A Helmholtz-Zentrum München és a Ludwig-Maximilians-Universität (LMU) közös kutatása egyértelmű összefüggést talált a zajterhelés és a zsírlerakódások mértéke között több mint 11.000 ember MRI-felvételeit elemezték, amiket aztán összevetették a 2017-es hivatalos EU-közlekedési zajadatokkal. Az eredmény pedig megdöbbentő: minél hangosabb környezetben él valaki, annál több zsírszövet halmozódik fel a szervezetében, különösen a májban.
Ezt követően a mesterséges intelligencia segítségével a kutatók képesek voltak pontosan megmérni a zsírlerakódások mennyiségét, valamint kizárni azokat, akiknek ismert májbetegsége vagy jelentős alkoholfogyasztása van, hogy a vizsgálat tiszta eredményt adjon.
A májzsír és a zsírszövetek felhalmozódása komoly kockázatot jelent:
- 2-es típusú cukorbetegség kialakulása.
- Szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata.
„A zaj olyan anyagcsere-folyamatokat indít el a szervezetben, amelyek hozzájárulnak ezekhez a betegségekhez”
– figyelmeztet Prof. Dr. Annette Peters, a müncheni Helmholtz-Zentrum szakértője.
Már alacsony zajszint szintén veszélyes lehet
Talán sokan azt hiszik, hogy a probléma csak a nagyon hangos zajoknál jelentkezik – ez viszont tévedés! A kutatás szerint a negatív hatások már 53 decibel alatt is megjelenhetnek. Összehasonlításképpen egy átlagos forgalmas utca: kb. 80 decibel, míg egy repülőgép hajtóműve 100 méterről: kb. 120 decibel.
A jelenlegi hivatalos egészségügyi határértékek 53 decibel felett minősítik a zajt károsnak – de a vizsgálatok alapján már ennél alacsonyabb szinteken is elindulhat a káros anyagcsere-változás.
Nem ez az első alkalom, hogy a zaj hizlaló hatására fény derül. Egy svéd tanulmány már évekkel ezelőtt kimutatta, hogy a repülőterek közelében élő emberek esetében minden 5 decibeles zajnövekedés átlagosan 1,5 centiméterrel növelte a derékbőséget.
Ez a felfedezés még inkább rávilágít arra, hogy a környezeti zaj nem csupán egy idegesítő tényező, hanem egy láthatatlan egészségügyi kockázat.
