Színvonalas oktatást kell Afrikában biztosítani, mert ez nemcsak ott élők megfelelő életkörülményeit biztosítja, de megelőzi a tömeges migrációt is – jelentette ki Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője szerdán az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A képviselő az afrikai oktatásügyről általa kezdeményezett szerdai uniós parlamenti konferenciáról elmondta: azért szervezték, hogy az Európai Bizottság vezetői tisztségviselőivel és afrikai szakértőkkel vitassák meg, miként lehet a menekülttáborokban, háborús zónákban és más válsághelyzetekben élő fiatalok számára megfelelő oktatást biztosítani.
Hölvényi György szerint a jelenlegi oktatási rendszer Afrikában nem biztosítja széles körben az ott élők számára, hogy megfelelő képzettségre, szaktudásra tegyenek szert. „Hangsúlyozni kell a tanárképzés fontosságát: 2030-ig mintegy 2 millió új tanárt kellene képezni a kontinensen a demográfiai növekedést figyelembe véve csak ahhoz, hogy a jelenlegi oktatási szintet fent lehessen tartani” – emelte ki.
Mint mondta, az oktatás 40 százaléka az egyház kezében van Afrikában, ami „egyfajta minőségbiztosítást” jelent, viszont az uniós források terén az egyházak nem számíthatnak támogatásra, annak ellenére, hogy közfeladatot látnak el. „Az Európai Unió szívesen oktat ki, és magyarázza el, mit kéne tenni az oktatás terén Afrikában, de nem hajlandó figyelembe venni a valós lehetőségeket” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy a szerdai konferencia alkalmat kínált arra, hogy az EU a helyi, afrikai szakemberektől tájékozódjon arról, milyen valós segítségre van szükségük.
A magyar képviselő arról is beszélt, hogy az uniós fejlesztési források legalább tíz százalékát az oktatás támogatására fordítják a fejlődő országokban. Mára ez az arány elérte a 13 százalékot is, ami mintegy 7,7 milliárd eurót jelent. Hölvényi György arra hívta fel a figyelmet, hogy a tízszázalékos oktatási ráfordítás biztató kezdet, azonban ahhoz, hogy ez a pénz jól hasznosuljon, szorosabb együttműködésre van szükség a helyi szervezetekkel, köztük a vallási szervezetekkel. „A vallási szervezetek szerepe különösen jelentős azokon a területeken, ahol az állami szervek képtelenek biztosítani az alapvető szociális szolgáltatásokat” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata képviselő.
