Csak a szépre emlékezve köszönt el Wladár Sándor a Magyar Úszó Szövetség elnöke úriemberként a Facebook oldalán a dicstelenül visszavonuló Hosszú Katinkától, aki botrányos módon hosszú időn át pocskondiázta, szarjankónak nevezte őt. Wladár maga is olimpiai bajnok, a moszkvai ötkarikás játékokon szerzett aranyérmet. Vélhetően ő is csak utólag értesült Hosszú visszavonulásáról.
Amikor Hosszú Katinka bejelentette visszavonulását az úszástól, elmaradt a méltatás, az ünneplés, a kamerák kereszttüzében elhangzó visszaemlékezések, beszédek, ölelkezések. Amilyen szép és megható módon búcsúztatták a szurkolók Kapás Boglárkát, annyira prózai volt Hosszú Katinka elköszönése a sporttól. És ennek így kellett történnie, hiszen az egykor méltán ünnepelt, háromszoros olimpiai bajnok Katinka az utóbbi időkben már nem a sporteredményeivel, hanem a botrányaival, az összeférhetetlenségével, közönséges stílusával hívta fel magára a figyelmet. Erre pedig a sportszerető közönség nem volt vevő.
Nem csoda, hogy a kiábrándult szurkolók elfordultak tőle, az interneten szinte minden megszólalását támadás követte. Pedig valaha az ország a tenyerén hordozta őt. Aztán ez megfordult, méltatlan módon már csak a neki járó pénz, a mohósága került a figyelem központjába. Kár. Mondhatnánk, hogy lám, lám, így múlik el a világ dicsősége, de nem mondjuk. Mert nem múlik el. Hosszú Katinka érmeire, teljesítményére mindig is büszke lesz Magyarország.
