Emléktábla Bessenyei Ferenc tiszteletére – Özvegye szerint „Ferit sokan félreértették”

2019.02.10. Huppsz

Emléktábla Bessenyei Ferenc tiszteletére – Özvegye szerint „Ferit sokan félreértették”

Négyszáznál is több színházi bemutató és 55 film mellett immár egykori lakóház falán is emléktábla őrzi a 100 éve született legendás színművész, Bessenyei Ferenc emlékét. Özvegye a Blikknek felidézte a művész életét és utolsó perceit.

cba bejegyzeseknél(200x300)

Tizenhárom éven át, 1957-től 1970-ig lakott Budapesten, az V. kerületi Kálmán Imre utca 10. alatti ház első emeletén Bessenyei Ferenc, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

„A huszadik század második felének magyar színjátszását Bessenyei Ferenc művészi munkája fémjelzi” – idézte Cenner Mihály színháztörténész szavait Fekete Péter kulturális államtitkár az emléktábla avatásán az államtitkár. – „Mától aki elmegy e ház előtt, és rápillant a Madarassy István képzőművész tervezte és alkotta emléktáblára, egy pillanatra kihallhatja a falak mögül az épület egykori lakójának szívdobbanásait, hiszen Bessenyei Ferencnek a tehetségénél, isten adta alkatánál, időn is átzengő emlékezetes hangjánál csak a szíve volt nagyobb” – mondta.

„Egy igazi nagyformátumú színészre emlékezünk, egy igazi óriásra” – emelte ki Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, aki szerint Bessenyei Ferenc egész életében meghatározó szereplője volt a magyar kulturális életnek. Mint mondta, a színész azt a korszakot képviselte amikor „valóban a teljesítmény hozta a hírnevet, amikor igazi hősök mozogtak a színpadon, nagy érzelmek, nagy lendületek, nagy indulatok”. Halála után olyan korszak következett, amely inkább a kicsiről beszélt, a hős lendület helyett az egyéni szorongás, az apró emberi mivoltunk került fókuszba.

„Én hiszek a nagy színészben, amilyen Bessenyei Ferenc is volt” – fűzte hozzá Vidnyánszky, és elmondta, a Nemzeti az emléktáblát a (Nemzeti Színház előző épületében működő) Pesti Magyar Színházzal közösen állította, a MASZK Országos Színészegyesülettel pedig a következő évben további tíznél több táblát avatnak. Hangsúlyozta: fontos, hogy a szakma képviselői példát mutassanak, és emlékezzenek a magyar színjátszás legfontosabb alakjaira.

Bessenyei Ferenc 100. születésnapja alkalmából a Nemzeti Színházban pályatársai február 15-én tartanak emlékestet.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet délután Bessenyei Ferenc és Komlós Juci 100 címmel vetítéssel egybekötött beszélgetést tart a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A rendezvény vendége Földessy Margit színművész, Komlós Juci lánya, valamint Gervai András író, újságíró. A beszélgetést Gajdó Tamás színháztörténész vezeti.

Hódmezővásárhelyen szintén délután avatnak emléktáblát Bessenyei Ferenc szülőházán, a Fűzfa utca 6. alatt. Utána adják át a Bessenyei Ferenc művészeti díjat a színészről elnevezett művelődési központban, ahol emlékestet is tartanak. Az elismerést Huszti Péter és Piros Ildikó színművész, valamint a Bessenyei Színkör és Gyerekszínkör nyerte el.

Özvegye, B. Élthes Eszter az emléktábla avatásásn - Fotó: MTI

A Bessenyei Ferenc által megformált Othello, Lear király, Bánk bán, Kossuth Lajos vagy Tevje, a tejesember figurája felejthetetlen. Özvegye, B. Élthes Eszter szerint azonban gyakran érték támadások pályája során a legendás színészt.

– Feri olyan nagy formátumú művész volt, akit nem lehetett megkerülni. Ezért például a nagy hősszerepeket időnként kénytelenek voltak rábízni a rendezők – mesélte a Blikknek az özvegy, aki máig gondozza férje művészi hagyatékát. – Nem titok, éreztük a mellőzöttségét, a hatvanas évektől egyre jobban. Ferit renitensnek bélyegezték. Habitusát, izzó személyiségét, viselkedését nemigen értették, vagy félreértették. Ahogy a nők sem, amikor korra való tekintet nélkül mindenkit megtapogatott, megölelgetett. Hátsó szándék nélkül, sokan mégis azt gondolták, hogy ez közeledés.

Persze rajongott is a nőkért, özvegye sem tagadja, hogy a színésznek akadtak kalandjai.

– Mindig voltak nőügyei. Előfordult, hogy az aktuális barátnő szembesített a viszonyukkal. De Ferit egyedül én ismertem igazán, elfogadtam, és szerettem olyannak, amilyen. Izgalmas volt vele az élet, de nem könnyű – mondta Bessenyei özvegye, és felidézte a Blikknek a legendás művész utolsó perceit. – A haláltól nem félt, csak attól, nehogy kiszolgáltatottá váljon. A tanyánkon, saját ágyában, a karjaim közt halt meg. Lassan állt le a szíve a karácsony utáni napon. Békésen, sorsával elégedetten hagyott itt, utolsó szavaival is nyugtatott: „Nagyon boldog, nagyon hálás vagyok.”

További cikkek

hbs(400x300)
b3 bejegyzeseknél(200x300)
cba bejegyzeseknél(200x300)