A kiégés nemcsak a beosztottakat, hanem a vezetőket is veszélyezteti. A túlterheltségből fakadó kimerültség azonban sokszor észrevétlenül alakul ki. Csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már testi és lelki tünetek is megjelennek. Regina Nicham, az IBG munkapszichológusa szerint a „billenési pontokat” – amikor a terhelés átlépi az egészséges határt – leginkább a saját megszokott állapothoz képest lehet felismerni.
A vezetők körében gyakoriak az alvászavarok, a belső nyugtalanság, a motivációvesztés és a koncentrációs nehézségek. Gyakran képtelenek kikapcsolni munka után, fejben tovább viszik a problémákat, ami hosszú távon fokozza a fáradtságot és a szorongást. Fizikai tünetek – például fejfájás, izomfeszültség vagy gyakori megbetegedés – is jelezhetik a túlzott stresszt. Emellett a teljesítmény romlik, a türelem csökken, a társas kapcsolatok háttérbe szorulnak. Gyakran megjelennek káros szokások, mint a túlzott dohányzás, evés vagy alkoholfogyasztás.
A jelenség mögött nemcsak a munkahelyi nyomás áll, hanem az a kulturális elvárás is, hogy a vezetőknek mindig erősnek kell lenniük. A „szendvicspozícióban” dolgozók – akik egyszerre kapnak elvárásokat a feletteseiktől és beosztottjaiktól – különösen veszélyeztetettek, hiszen gyakran kevés mozgásterük marad a döntésekben – írja a Heute.
A kiégés kialakulásában a személyiség is szerepet játszik. A perfekcionizmus, a túlzott felelősségérzet és a határhúzás nehézsége fokozhatja a kockázatot, különösen akkor, ha a munkahelyi környezet a túlteljesítést jutalmazza. Ezzel szemben a támogató vállalati kultúra, az elismerés, a hibák elfogadása és a pihenés lehetősége védőfaktorként működhet.
Nicham szerint fontos felismerni, hogy az egyénnek mindig van mozgástere. Az önfelelősség része, hogy tudatosan beiktatjuk a pihenést, határokat húzunk, és szükség esetén segítséget kérünk. Ha azonban a szervezet hosszú távon sem biztosít egészséges kereteket, szükség lehet a váltásra – a személyes egészségnek mindig elsőbbséget kell élveznie.
A középszintű vezetők számára különösen fontos az önreflexió és az őszinte szembenézés a saját korlátokkal. A coaching, a szupervízió és a pszichológiai tanácsadás hatékony eszközök a túlterhelés megelőzésére. Ugyanilyen fontos a kommunikációs készségek és a stresszkezelés fejlesztése, valamint a csapat működésének rendszeres áttekintése.
A vállalatok is sokat tehetnek a vezetői és dolgozói kiégés megelőzéséért. Elengedhetetlen, hogy láthatóvá tegyék a témát: előadásokkal, workshopokkal, pihenési irányelvekkel és közösségi programokkal támogathatják a mentális egészséget. A világos szabályok a munkaidőn túli elérhetőségről különösen fontosak, főleg a home office elterjedése óta. Az őszinte visszajelzés kultúrája és a csapaton belüli szociális kapcsolatok erősítése szintén alapvető.
Nicham szerint a vezetés egészsége mindig az egyénnél kezdődik. A jó vezető csak akkor tudja támogatni csapatát, ha ő maga is feltöltött. A pihenés, a reális célok, a nyílt kommunikáció és a közösség ereje mind olyan tényezők, amelyek erősítik a mentális ellenállóképességet. Az apró, rendszeres rituálék – például a heti sikerek megosztása vagy egy perc pozitív visszajelzés a megbeszélések elején – hosszú távon is képesek fenntartani a lelki egyensúlyt és megelőzni a kiégést.
