A magyar kormány bedobta a gazdasági Molotov-koktélt: 2025. március 17-től a kiskereskedők legfeljebb 10%-os árréssel dolgozhatnak egy rakat alapélelmiszeren. Hús, tej, tojás, liszt, cukor – minden, ami az átlag magyar gyomrába vándorol, mostantól szoros pórázon van. Cél: az infláció megszelídítése.
De van egy bökkenő. Az árrés maximalizálásával a beszállítói árak gyakorlatilag nyílt titokká váltak. Az egyenlet egyszerű: beszerzési ár + árrés + áfa = bolti ár. Az áfa adott (5%, 18%, 27%), az árrés most fix – innentől a versenytársak és a külföldi szereplők szinte fejben kiszámolhatják egymás mozgásterét.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint ez súlyos következményekkel járhat a hazai élelmiszeripar számára. A beszállítói árak ugyanis eddig üzleti titoknak számítottak, hiszen azok gyakran kemény tárgyalások során alakultak ki a gyártók és a kiskereskedők között. Most azonban mind a versenytárs vállalatok, mind a külföldi beszállítók pontosabb képet kaphatnak a magyar piac árazásáról, ami versenyhátrányt jelenthet a hazai cégeknek – írja a 24.hu.
A kormány nagy dobása rövid távon akár olcsóbb csirkemellet és trappistát hozhat, de ha a beszállítók bedőlnek, jön az áruhiány, a piac beszűkülése, aztán újabb áremelkedés. Magyarország amúgy is az EU inflációs rekorderje volt év elején – kérdés, hogy ez a húzás zseniális árkontroll vagy csak egy újabb gazdasági időzített bomba, jegyzi meg a lap.
