Egyre konkrétabb formát ölt a külföldre költöző vagyonos magánszemélyeket érintő úgynevezett exit tax terve. Az adó lényege, hogy bizonyos esetekben már az adóügyi illetőség külföldre helyezésekor megadóztatná az addig felhalmozott, de még nem realizált nyereséget, mintha az érintett ekkor értékesítette volna a vagyonát. A jelenlegi elképzelések szerint a szabály az 500 millió forint feletti vagyonokat érintené. A részletes jogszabály azonban még nem ismert. Így továbbra is kérdés, pontosan mely vagyonelemekre terjedne ki, mi történne a Magyarországon maradó ingatlanokkal, és mikor kellene ténylegesen megfizetni az adót.
Az exit tax bevezetése korábban is felmerült a vagyonadóval kapcsolatban, mintegy védőintézkedésként a külföldre költözéssel szemben. Most azonban a korábbi találgatásoknál konkrétabb fejlemény történt. Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár a napokban a Portfoliónak megerősítette, hogy a tervezett szabály az 500 millió forint feletti vagyont érintené, és a személyi jövedelemadózás rendszerében jelenne meg.
A konstrukció lényege, hogy ha valaki külföldre helyezi át az adóügyi illetőségét, bizonyos esetekben úgy kellene tekinteni, mintha értékesítette volna a vagyonát. Ezután a szerzési érték és a vélelmezett eladási ár közötti nyereség után kellene adót fizetnie.
A részletes jogszabályszöveg egyelőre nem ismert, az elképzelés logikája azonban körvonalazható. Ha valaki jelentős vagyont épít fel egy országban, például nagy részesedést szerez egy vállalatban, amelynek értéke az évek során milliárdokra nő, az ebből származó nyereség mindaddig csak papíron létezik, amíg a tulajdonos el nem adja a részesedését. Mivel tényleges értékesítés nem történt, normál esetben realizált tőkenyereség és az ahhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség sem keletkezik.
Miért adóztatnák meg a még el nem adott vagyont?
Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke az Indexnek arról beszélt, hogy a helyzet akkor válik összetettebbé, amikor a tulajdonos egy másik országba költözik. Ilyenkor az eredeti állam elveszítheti annak lehetőségét, hogy a későbbi értékesítésből származó nyereséget megadóztassa. Hiszen az ilyen jövedelem jellemzően abban az országban adóztatható, ahol az eladó adóügyi illetőséggel rendelkezik.
Az exit tax éppen erre a helyzetre adna választ. A kiköltözés időpontjában lezárná az addig felhalmozott, de még nem realizált nyereséget, és ehhez kapcsolná az adóztatási jogot.
A folyamatot egy egyszerű hétköznapi példa is szemléltetheti. Ha néhány barát együtt ül egy asztalnál, mindenki fogyaszt, majd egyikük az este közepén feláll és hazamegy, természetes, hogy a többiek azt kérik tőle: távozás előtt rendezze a rá eső számlát. Az viszont már kevésbé magától értetődő, hogy úgy is számoljanak el vele, mintha az este végéig maradt volna. Az exit tax logikája ehhez hasonlítható.
„Az állam nem feltétlenül akarja megvárni, amíg a távozó adózó később ténylegesen értékesíti a vagyonát. Mert addigra már egy másik ország adóügyi illetősége alá tartozhat. Ehelyett a kiköltözés pillanatában igyekszik elszámolni az addig felhalmozott, de még nem realizált nyereséggel” – foglalta össze Magyar Csaba az Indexnek.
A nemzetközi gyakorlatban ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az állam minden esetben azonnal benyújtja a számlát.
Az Európai Unióban az exit taxation szabályait az uniós jogi korlátokkal összhangban kellett kialakítani. Mivel a még nem realizált nyereség azonnali megadóztatása korlátozhatja a szabad mozgást. Az Európai Bizottság is rámutat arra, hogy bizonyos esetekben a tagállamnak a költözés után fizetési halasztást kell biztosítania.
A bizottság egyik munkaanyaga egy németországi példán keresztül mutatja be a kérdést. Christos és Athena tíz év németországi munkavégzés után visszaköltözik Görögországba. De a németországi házukat nem adják el, és befektetéseiket is megtartják. A bizottság értelmezése szerint az ilyen, Németországban maradó vagyontárgyakon felhalmozott tőkenyereség után pusztán a költözés miatt nem kellene adót fizetniük. Ha Németországban maradva sem keletkezett volna adófizetési kötelezettségük a még nem realizált nyereség után.
A magyarázat kulcsa, hogy Németország a területén maradó vagyontárgyak miatt nem feltétlenül veszíti el a későbbi adóztatás lehetőségét.
Mi történik a Magyarországon maradó ingatlanokkal?
Magyar Csaba szerint ez a példa a magyar szabályozás szempontjából is különösen érdekes. Mi történik ugyanis akkor, ha valaki elköltözik Magyarországról, de megtartja a házát, lakását vagy más ingatlanát?
Az ingatlan természetesen nem költözik vele. Magyarország továbbra is kapcsolatban marad ezzel a vagyonnal. Az ingatlan későbbi értékesítése sem feltétlenül válik kizárólag a másik állam adóügyi kérdésévé.
Ráadásul a jelenlegi magyar személyi jövedelemadó-szabályok szerint, ha egy magánszemély az ingatlant a megszerzését követő ötödik évben vagy később értékesíti, az eladásból főszabály szerint már nem keletkezik adóköteles jövedelem.
Éppen ezért szakmailag fontos kérdés, hogy a magyar exit tax végleges szabályai miként kezelik majd a Magyarországon maradó ingatlanokat. Egyelőre nem tudni, pontosan mely vagyontárgyakra terjedne ki az adó, milyen feltételekkel, és hogyan viszonyulna a későbbi magyarországi adóztatáshoz.
Ez azért lényeges, mert az exit tax alapvető indoka az állam adóztatási jogának esetleges elvesztése. Egy külföldre költöző tulajdonos által megtartott üzletrész vagy értékpapír esetében más lehet a helyzet, mint egy Magyarországon fekvő ingatlannál.
Utóbbi esetben az állam és a vagyontárgy közötti adójogi kapcsolat a költözéssel nem szakad meg automatikusan. Az ingatlanértékesítésnél alkalmazott ötéves szabály miatt ezért az is kérdés, milyen jogpolitikai indok alapján kellene egy még nem realizált nyereséget éppen a költözés pillanatában megadóztatni.
A repülőjegy nem feltétlenül jelent menekülőutat
Az exit tax egyáltalán nem magyar találmány. Franciaországban például már hosszabb ideje működik hasonló rendszer. Az meghatározott feltételek mellett a külföldre költöző magánszemély jelentős részesedésein keletkezett, még nem realizált nyereséget is figyelembe veszi. A francia szabályok ugyanakkor lehetőséget biztosítanak fizetési halasztásra, és bizonyos esetekben későbbi mentesség is elérhető. A francia adóhatóság tájékoztatása szerint a szabályozás meghatározott feltételek mellett kétéves, illetve ötéves időtávon is kezeli a halasztott adó sorsát.
Az Egyesült Államokban Eduardo Saverin, a Facebook társalapítójának esete vált ismert példává. Saverin 2011-ben lemondott amerikai állampolgárságáról, miután egy ideje már Szingapúrban élt. A korabeli elemzések szerint az amerikai expatriation tax szabályai alapján a Facebook-részesedésén felhalmozott, még nem realizált értéknövekedés is relevánssá vált az adóztatás szempontjából.
Saverin maga azt nyilatkozta, hogy több száz millió dollárnyi adót fizetett, illetve fog fizetni az Egyesült Államoknak.
Magyar Csaba az Indexnek elmondta: a történet egyik érdekessége, hogy Saverin még a Facebook tőzsdei bevezetése előtt mondott le állampolgárságáról. Ez azért volt fontos, mert az exit tax szempontjából a részesedés akkori értéke számított, nem pedig az az összeg, amelyet a részvények későbbi tőzsdei felfutása után érhettek volna.
Az exit tax egyik klasszikus célja tehát az, hogy az állam ne veszítse el az addig felhalmozott értéknövekedés megadóztatásának lehetőségét. Pusztán azért, mert a tulajdonos időközben másik országba költözött.
A magyar adórendszerben sem teljesen új az elv
Magyarországon a társasági adó rendszerében már jelenleg is létezik uniós mintára úgynevezett tőkekivonási adóztatás. Ha például egy társaság külföldre helyezi át az üzletvezetés helyét, és ezzel kikerül a magyar társaságiadó-rendszerből, bizonyos, külföldre áthelyezett eszközök esetében a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet növelheti az adóalapot.
A vállalati világban tehát már létezik olyan szabály, amely nem várja meg egy eszköz tényleges értékesítését, hanem a külföldre helyezéshez kapcsolódó értéknövekedést is figyelembe veszi az adózásnál.
A tervezett exit tax ehhez képest újabb lépcsőt jelentene, ezúttal a külföldre költöző magánszemélyek számára. A hírek szerint az új személyi jövedelemadó-szabály az 500 millió forint feletti értékhatárnál lépne működésbe, az adó mértéke pedig a jelenlegi, 15 százalékos szja-kulcs lenne.
A vagyonadóval együtt így összetett rendszer alakulhat ki. A vagyonadó a tervek szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyont adóztatná, míg az exit tax a külföldre költözéshez kapcsolódó, bizonyos esetekben még nem realizált nyereséget célozná az 500 millió forint feletti értékhatárnál.
A két adónem logikája eltér: az egyik a vagyon fennállásához, a másik az adóügyi illetőség megváltozásához kapcsolódik. Komoly gyakorlati és jogi kérdéseket vet fel azonban, mi történik akkor, ha ugyanazt a vagyontárgyat mindkét rendszer érinti.
A hatálybalépés időpontja körül is sok a bizonytalanság. Egyelőre nem ismert, mikortól lépne életbe az exit tax, és lenne-e időbeli különbség a vagyonadó és a kilépési adó bevezetése között. A vagyonadó tervezett kezdőnapja 2026. december 15., az exit tax esetében viszont egyelőre nincs ismert jogszabálytervezet és hatálybalépési dátum.
Ha a két adónem egyszerre lépne életbe, könnyen lehet, hogy december 14-én szállna fel Budapestről az utolsó, az új exit tax szempontjából még adómentes repülőgép. Ez azonban jelenleg csak feltételezés, hiszen a részletes szabályozás még nem ismert.
Aki Magyarországon marad, annak a tervek szerint számolnia kellene a vagyonadóval. Aki elköltözik, annak a magyarországi vagyona egy része továbbra is a hazai adórendszerben maradhat, és ehhez társulhat az exit tax is. Ez ugyanakkor nem jelent teljes adózási vasfüggönyt: a nemzetközi adóegyezmények és az uniós jog továbbra is korlátozzák, hogy az állam meddig terjesztheti ki az adóztatási jogát.
„Úgy tűnik, hogy a következő időszak kulcskérdése nem az, hogy lesz-e exit tax. Az igazi dilemma az lesz, hogy mit tekint majd a magyar jog távozásnak, pontosan mely vagyonelemek után kell adózni, hogyan számítják ki a nem realizált nyereséget, mi történik a Magyarországon maradó ingatlanokkal, továbbá mikor kell ténylegesen elővenni a pénztárcát” – hívta fel a figyelmet Magyar Csaba.
Aki tehát úgy gondolta, hogy a vagyonadó bevezetése elől elég lesz repülőjegyet vennie, annak a tervek szerint ennél jóval összetettebb adózási kérdésekkel kell majd számolnia.
