A fiatal japán angolnák vékony farkhegyüket először vissza tudják kígyózni a nyelőcsőbe, majd onnan visszafelé a kopoltyúkon át jutnak a szabadságba.
A Nagaszaki Japán Egyetem kutatói először tudták videóröntgen segítségével dokumentálni a viselkedést. Ez a védekező taktika egyedülálló, mondta Yuuki Kawabata, a kutatócsoport tagja.
„Ez a tanulmány az első, amely megfigyelte az angolnák viselkedési mintáit és menekülési folyamatait a ragadozók emésztőrendszerében” – áll a közleményben. Egy korábbi tanulmányban a csapat már kimutatta, hogy a fiatal japán angolnák (Anguilla japonica) megszöknek az Odontobutis obscura édesvízi ragadozóhal kopoltyújából. A pontos menekülési útvonal azonban nem volt világos, mert a kutatók nem tudtak „belenézni” a halak szervezetébe.
A Current Biology folyóiratban megjelent új tanulmányhoz a kutatók kontrasztanyagot fecskendeztek be a fiatal angolnákba, hogy láthatóvá tegyék őket a röntgenen. Összesen 32 fiatal angolnát figyeltek meg, amelyeket legalább részben lenyeltek. Közülük 28-an próbáltak elmenekülni. Kilencnek sikerült.
„A kísérlet elején azt gyanítottuk, hogy az angolnák közvetlenül a ragadozó szájából a kopoltyúba menekülnek” – mondta Kawabata. „Várakozásunkkal ellentétben azonban meglepődtünk, amikor megfigyeltük, hogy az angolnák a ragadozó gyomrából jutnak a kopoltyúba.”
A menekülés azért lehet sikeres, mert a ragadozó halak a vízzel együtt gyorsan nyelik le a zsákmányukat. Ha a fiatal angolnák az emésztőrendszerben maradnak, a nagyon savas és anaerob környezet elpusztítja őket. Három-négy perc elteltével az angolnák a gyomorban kimúlnak – hacsak nem találják meg előbb a kijáratot.