A terminál és az automata is sokszor felajánlja, hogy az összeget forintban számolja el. Sokan – jóhiszeműen – ezt választják, mert azt gondolják, így átláthatóbb és kedvezőbb lesz a végösszeg. Valójában ilyenkor nem a saját bankod, hanem a kereskedő vagy a fizetési szolgáltatója váltja át az összeget – jellemzően jóval rosszabb árfolyamon.
DCC, avagy dinamikus pénzváltás: Miért nem beszélnek róla a bankok?
Ezt a módszert DCC-nek (Dynamic Currency Conversion – dinamikus pénzváltás) hívják. Az árfolyamkülönbség akár több százalék is lehet, így egy nagyobb vásárlásnál vagy készpénzfelvételnél több ezer forintot is veszíthetsz.
A DCC számos országban a fizetési folyamat része, de a bankok erről alig tájékoztatnak. Nem azért, mert közvetlenül hasznot húznának belőle, hanem mert nem akarnak konfliktusba kerülni a kártyatársaságokkal vagy külföldi bankokkal, akik ebből profitálnak.
Ráadásul minél többen választják a DCC-t, annál nagyobb forgalmat bonyolítanak a terminálüzemeltetők – ez pedig közvetve akár a banki díjakra is hatással lehet.
Hogyan kerülhető el a drága átváltás?
Fizetésnél vagy ATM-használatnál mindig figyeld a kijelzőt. Ha felajánlja, hogy forintban számolja el az összeget, állj meg egy pillanatra. A kedvezőbb választás: mindig a helyi pénznemben fizess. Ilyenkor a váltást a saját bankod végzi, többnyire jobb árfolyamon.
A Google Pay és az Apple Pay külföldön is működik, de nem mindenhol. Európában szinte bárhol elfogadják, de például az Egyesült Államokban kisebb benzinkutaknál, automatáknál vagy bizonyos éttermekben gond lehet. A régebbi terminálok sokszor nem támogatják az érintéses mobilfizetést – írta az EnergoZrouti.
Emellett előfordulhat, hogy biztonsági okból utasítja el a rendszer – például magas letét vagy szállodai tranzakció esetén. Ezért mindig legyen nálad fizikai kártya is.
Sokan nem is tudják, hogy a DCC miatt fizetnek többet, és a bankok sem hívják fel erre külön a figyelmet. Pedig a megoldás egyszerű: külföldön mindig a helyi pénznemben fizess, és legyen nálad tartalék kártya.
