Változnak az érettségi- és a felvételi szabályok, életbe lép a státusztörvény, és még a szünetek is másképp lesznek, mint korábban.
A ma kezdődő tanévben így alakulnak a szünetek:
Az őszi szünet október 28-tól november 5-ig tart. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő).
A téli szünet december 22. és január 7. között lesz. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 21. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
A tavaszi szünet március 28-tól április 7-ig tart, a szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
Ekkor lesz az érettségi:
Az őszi érettségi írásbeli vizsgáit 2023. október 13. (péntek) és október 27. között tartják. Ami a szóbeliket illeti: az emelt szintű megmérettetések november 9. és 13. között lesznek, míg a középszintű vizsgákat november 20-24-re időzítik – írja az Index.
A tavaszi érettségi írásbeli vizsgái 2024. május 3-án kezdődnek, majd ezt követően jönnek a szóbelik, először emelt szinten június 5–12., majd középszinten június 17–28. között.
Átalakul a felvételi rendszer is
Hirdetés
2023-ban:
A minimumponthatárokat eltörlik, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg, hogy mi az a legkevesebb pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Egy felvételiző összesen hat helyre jelentkezhet.
Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük.
Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett.
2024-ben:
Az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak. A tartalékos katonai szolgálatért például továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében 64 pont is szerezhető.
Az intézményeknek lehetőségük lesz kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít a tanulmányi pontba.
Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
Az emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt vesznek majd figyelembe (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).
Ma életbe lépett a státusztörvény
A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, ebből az igazgató 15 nappal rendelkezhet.
Amennyiben az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható, az új ellátási helyen a napi munkaidő 8 óráról legfeljebb 12 órára, a heti munkaidő legfeljebb 48 órára emelhető. Ezzel együtt a pedagógusok esetében megszűnik a rendkívüli munkaidő és az azért járó, munka törvénykönyve szerinti díjazás.
A törvény szerint a tanár átvezényelhető, annyi kitétellel, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, és meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulása is kell hozzá.
Visszatér a fegyelmi eljárás, az érintett pedagógus ennek értelmében kaphat megrovást, akár hat hónapon át tartó 20 százalékos bércsökkentést, de a vezetői megbízását is visszavonhatják, amellett, hogy természetesen el is bocsáthatják.
A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus- és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével állapítja meg a pedagógus havi illetményét az alábbi bérsávok alapján:
– Gyakornok esetén: a kormány által rendeletben megállapított összeg,
– Pedagógus I. esetén 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig terjedhet,
– Pedagógus II. esetén 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig -terjedhet,
