A Leonida meteorraj 18-áról 19-ére, szombatra virradóan lehet, hogy egy nagy kitöréssel kápráztat el minket, amikor óránként akár több mint 100 hullócsillagot láthatunk.
A hullócsillagnézés mindenki szeme előtt egy kellemes tevékenységként jelenik meg, és bizonyára mindenki űzte már ezt a „sportot”. Sokan azonban csak az augusztusi Perseidák meteorrajt ismerik, pedig az év során több, hasonlóan pompás meteorraj is van. November 18-áról 19-ére, péntekről szombatra virradóan egy kevésbé ismert meteorraj, a Leonidák tetőpontja érkezik el hozzánk. Ez a raj rendszerint nem szokott sok meteorral gazdagítani minket, mégis nagyon híres, mert 33 évente jelentős kitöréseket produkál. Egyes kutatások szerint a raj egy nagy porfelhője idén is eltalál minket, így akár több mint száz hullócsillagot is vérhatunk óránként!
A Leonidákról általában
Meteorokat, avagy hullócsillagokat akkor láthatunk, ha egy porszemcse vagy kisebb kődarab nagy sebességgel belép a Föld légkörébe, és a közegellenállás miatt hirtelen lefékeződve a levegő molekuláit fénylésre gerjeszti. Nem csoda hát, hogy ha egy korábbi üstökös poros pályáján haladunk át, akkor egy éjszaka a szokásosnál jelentősen több hullócsillagot figyelhetünk meg.
A Leonidák is egy üstökös, az 55P/Tempel–Tuttle nyomában alakult ki, aminek pályáján évente egyszer áthalad a Föld. Minden ilyen raj tagjainak pályái az ég egy adott pontjából tartanak szét látszólag, ezt hívjuk radiánspontnak. Ennek oka ugyanaz, mint az egyenes vasúti sínek látványa – a párhuzamos pályák egyazon távoli pontból látszanak széttartani, és a porrészecskék is egymással párhuzamosan keringenek az űrben. A Leonidák esetén ez a pont a Leo, azaz az Oroszlán csillagképben található, ami a tavaszi esti égbolt meghatározó konstellációja. Ennek ellenére ősszel is felbukkan már a csillagkép a hajnali órákban, éppen, amikor a raj tetőzik. A radiáns 23:00 körül kel, ezután egyre több leonida meteort láthatunk – írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.