A világ aggodalommal figyeli a Gázai övezetben és Ukrajnában zajló harcokat. De vannak más problémás pontok is a világban. A diktátorok a figyelem árnyékában kihasználhatják a helyzetet saját érdekeik erőszakos érvényesítésére. Azok az államok, amelyek normális esetben beavatkoznának, jelenleg teljesen Ukrajnára és a Közel-Keletre összpontosítanak – írja a Tagesspiegel. Egy geopolitikai váltás van kilátásban.
Azerbajdzsán és Örményország
A szeptemberi eszkaláció a Hegyi-Karabah örmény exklávéban csak egy nagyobb konfliktus kezdete lehet. A település területéről 120 ezer örményt űztek ki. Az etnikai tisztogatás okozta sokk azonban elmaradt. Most az azerbajdzsáni kormány már a következő régiót veheti célba: A nakhicseváni exklávét. A területre azonban csak Örményországon vagy Iránon keresztül, szárazföldön keresztül lehet eljutni. Azerbajdzsán nem fog ujjat húzni Iránnal, de Örményországot meggyengítették a közelmúlt konfliktusai, és jelenleg már nem védi Oroszország.
Egy katonai támadás azonban más országokat is bevonhatna a konfliktusba. Törökország Azerbajdzsánt támogatja, Irán pedig egyre inkább Örményország védelmére kel.
Oroszország és Grúzia
A Kaukázusban egy másik konfliktus is eszkalálódással fenyeget. A két grúziai tartomány, Abházia és Dél-Oszétia orosz megszállás alatt áll, és autonóm területnek számít. Ezeket az orosz hadsereg védi. Elképzelhető, hogy a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin legközelebb a grúziai régiókat annektálja.
Szerbia és Koszovó
Az ukrajnai háború kitörése óta Szerbia megerősítette csapatait a Koszovói Köztársasággal közös határán. Az EU közvetítési kísérletei Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között kudarcot vallottak.
Konfliktusok a Száhel-övezetben
Az afrikai kontinensen is vannak robbanáspontok. A Maliban, Burkina Fasóban, Guineában, Nigerben és Gabonban történt katonai puccsok után a demokratikus kormányokat megbuktatták, és a rezsimek a Wagner-csoport befolyása alatt Moszkvához csatlakoztak. További puccsok következhetnek Nyugat-Afrikában, növelve Vlagyimir Putyin orosz elnök befolyását.
Kína, Tajvan és Fülöp-szigetek
Hszi Csin-ping kínai elnök számára Tajvan Kína területének része. A szigetállam 180 kilométerre keletre fekszik Kínától, és függetlennek tartja magát. Tajvan újra és újra azzal vádolja Kínát, hogy megsérti a légterét, vagy katonai hajókkal túl közel jön a szigethez.
Tajvan az Egyesült Államoktól kap támogatást. De vajon mennyi kapacitása van az USA-nak további konfliktusokra? Kína a Dél-kínai-tengeren érvényesíteni akarja saját érdekeit. Ez a Fülöp-szigeteket is szorult helyzetbe hozza. Csak néhány nappal ezelőtt kínai hajók ütköztek össze a Fülöp-szigeteki parti őrséggel. Manila azzal vádolja Pekinget, hogy szándékosan támadta meg a parti őrséget.
