Fotó: Future Talks /Youtube
Az elmúlt évtizedekben a magyar-német gazdasági kapcsolatok a kölcsönös bizalomra és a közös munkára alapozva gyors ütemben fejlődtek, és ez mindkét ország számára komoly előnyökkel járt - hangsúlyozta Lantos Csaba energiaügyi miniszter csütörtökön Budapesten, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) évnyitó estjén.
Kiemelte: a Magyarországon működő német vállalatok nem csak termelnek az országban, hanem részévé váltak a magyar gazdaságnak.
A német-magyar gazdasági kapcsolatokban az együttműködés területei egyre bővülnek, a hagyományosan sikeres ágazatok mellett kiterjednek a hadiiparra, az energetikára, ezen belül és a kutatás-fejlesztés új területeire is - mondta el a miniszter.
Lantos Csaba a DUIHK megalakulásának 30 éves jubileumára utalva úgy fogalmazott, ez a harminc év meghatározó időszak volt a mai Magyarország megteremtésében, a német cégek hozzájárultak az ország fejlődéséhez, a magyar gazdaság megerősödéséhez.
Beszédében a miniszter felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt a magyar gazdaság teljesítménye kimondottan erőteljes volt, ezért lehetett gyors a gazdaság újraindulása. A magyar gazdaság növekedése 2021-ben 7,1 százalékos volt, a meglévő adatok pedig 2022-ben 4 százalék körüli teljesítménynövekedést jeleznek, az idén 1,5 százalékos bővülést várnak.
Lantos Csaba szólt arról is, hogy Magyarországon egyre többen dolgoznak, a foglalkoztatottak száma tavaly hat egymást követő hónapban haladta meg a 4 millió 700 ezret, a foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelkedett.
A beruházások alakulása alátámasztja a várakozásokat, 2022 első három negyedévében mintegy tízezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg a magyar gazdaságban, ez 8 százalékkal múlja felül a megelőző év azonos időszakának teljesítményét - mondta a miniszter. Megemlítette, hogy a hazai beruházási ráta 28 százalék körül van, szemben a 22 százalékos uniós átlaggal, a beruházásokban élen jár az autóipar.
Lantos Csaba kitért arra, hogy az orosz-ukrán háború árnyékot vet a folyamatokra, Európa gazdaságait recesszió fenyegeti. A magyar kormány hangsúlyt helyez továbbra is a beruházások támogatására, a fejlesztésekre, a technológiai innovációra.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az elhúzódó háború és az energiaválság komoly veszélyeket hordoz. Magyarország energiaszámlája jelentősen nőtt. A kormány úgy döntött, hogy négyszeresére emeli a Rezsivédelmi Alap forrásait, megvédi a magyar családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól.
Lantos Csaba beszédében hangsúlyozta: Németország meghatározó szövetségese és stratégiai partnere Magyarországnak, 2021-ben teljes külkereskedelmi forgalmának egynegyedét bonyolította Németországgal, ez az érték 11 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés 2022-ben is folytatódott, 2022 első tíz hónapjában a teljes áruforgalom 2021 azonos időszakához képest 13 százalékkal 56 milliárd euróra emelkedett. A Németországból érkező közvetlen tőkebefektetések állománya 2020-ban 17,5 milliárd eurót, a teljes magyar FDI-állomány mintegy ötödét tette ki.
Ismertette, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint 2020-ban mintegy 2400 német vállalat több mint 200 ezer munkavállalót foglalkoztatott Magyarországon. Kormányzati támogatással 2014 és 2021 között 158 német befektetőhöz köthető projekt valósult meg, amelyek összesen több mint 30 ezer munkahelyet hoztak létre.
A Magyarországon működő német vállalatok és a kormány között egyetértés van abban, hogy a kilátások romlása mögött elsősorban az elhúzódó háború és az energiaválság áll. Magyarország energiaellátása jelenleg biztosított, a cél az, hogy a lakosság és a mikrovállalkozások megfizethető áron, a vállalatok pedig regionálisan versenyképes áron jussanak hozzá az energiához - mondta Lantos Csaba. (MTI)
