Langerné Victor Katalin: Az Esélyteremtő óvoda az egyik legsikeresebb felzárkózási program
A felzárkózás egyik legsikeresebb programjának nevezte az Esélyteremtő óvoda projektet a Belügyminisztérium (BM) helyettes államtitkára egy hétfői online tanácskozáson.
Langerné Victor Katalin a Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása - Esélyteremtő óvoda elnevezésű kiemelt európai uniós projekt online zárókonferenciáján azt mondta: a neveltetés a családban kezdődik, de a következő lépés általában az óvoda. Az alapokat az óvodában "lehet letenni", hiszen ez a fejlődés nagyon fontos időszaka - emelte ki a BM társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára.
Közölte, mindent megtesz azért, hogy a programnak legyen folytatása, és több segítséget kapjanak azok az óvodák, ahol hátrányos helyzetű gyerekek nevelkednek.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke hangsúlyozta: a mintegy 4,2 milliárd forint keretösszegű program, amelyben 560 óvodával és több mint ezer emberrel működtek együtt, úgy valósult meg, ahogyan azt tervezték. Ahhoz, hogy a programban részt vevő intézmények esélyteremtő óvodaként működjenek, rendszeres, heti konzultációra volt szükség, és a program során éveken keresztül folyamatosan együttműködtek a szakemberek - tette hozzá.
Csepregi Eszter, a projekt szakmai vezetője azt mondta: a cél az volt, hogy segítsék az esélyegyenlőség érvényesülését az óvodai nevelésben. A projekt hozzájárult ahhoz, hogy a köznevelési intézményrendszer alkalmassá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes nevelésére, támogassa a gyermekek óvodai beilleszkedését és későbbi iskolai sikerességét.
A programban részt vevő óvodák legtöbbje - mintegy negyven százaléka - Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyei volt.
Az Oktatási Hivatal közleményben tudatta, hogy az "Esélyteremtő óvoda" projekt az Európai Unió 4,193 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásából valósult meg 2016 novembere és 2020 decembere között.
A programban főként észak-alföldi, észak-magyarországi és dél-dunántúli óvodák vettek részt, amelyekben a hátrányos helyzetű gyermekek aránya meghaladta a tíz százalékot.
Az esélyteremtő szemlélet megalapozásáért, támogatásáért 1143 óvodapedagógus akkreditált továbbképzésen vett részt a projekt kezdetén. Az 560 partneróvoda fejlesztési és cselekvési terveket dolgozott ki és valósított meg. Az egyéni fejlesztést szakmai fórumok támogatták.
Mint írták, 65 óvodában egy-egy anyanyelvi roma dajka dolgozhatott, aki a szülők és az óvoda kapcsolatának erősítésében és a roma hagyományok közvetítésében is segítette az óvodapedagógusokat.
A partneróvodák egyéni fejlesztőeszközöket és csoportszoba-felszereléseket kaptak a mászófaltól a tornazsámolyon át a kisasztalig és a trambulinig. A beszerzések hozzájárultak a gyermekbarát csoportszobák kialakításához.
Az Oktatási Hivatal közölte azt is, hogy csaknem tizenötezer gyermek jutott el színházba, bábszínházba, koncertre a projektben szervezett, hátrányt kompenzáló és a szocializációt erősítő kulturális rendezvénysorozatnak köszönhetően. (MTI)
