Lomnici: A bírói gyakorlat tűri, ha egy közszereplőről leírják, hogy lop

AC News 2017.04.03. Itthon

Lomnici: A bírói gyakorlat tűri, ha egy közszereplőről leírják, hogy lop

Óriásplakát-kampányt indított a Jobbik. Az országszerte megjelenő, fekete-fehér plakátokon Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc, Habony Árpád és Rogán Antal fotója látható, mellettük az olvasónak szóló felirat, „Ti dolgoztok - Ők lopnak”. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az AcNews-nak elmondta: a hazai liberális bírói gyakorlat szerint egy közszereplőről bármikor nyugodtan kijelenthető, hogy lop, azonban a plakátokon feltűnő urak nem mindegyike közszereplő.

hbs(400x300)

A Jobbik országos plakátkampányt indít, hogy bemutassa, miért alacsonyak a bérek, miért nem jut pénz nyugdíjemelésre, oktatásra, egészségügyre Magyarországon - közölte Jakab Péter, a Jobbik szóvivője hétvégi sajtótájékoztatóján. Megfogalmazása szerint a korrupciót nem láthatatlan emberek követik el valahol egy messzi-messzi galaxisban, hanem kisemberek konyhapénzét lenyúló "fideszes nagyurak". A Jobbik szóvivője elmondta: a korrupció ma Magyarországon éves szinten 400 milliárd forint kárt okoz. Ez azt jelenti, hogy minden magyar munkavállaló egyhavi fizetését „korrupt politikusok és haverjaik vágják zsebre szemrebbenés nélkül”.

De vajon kijelenthető-e jogi következmények nélkül egy politikusról, közszereplőről, hogy lop?

Lomnici Zoltán alkotmányjogász az arcképekkel ellátott plakátok kapcsán az AcNews-nak elmondta: általánosságban a közszereplők személyiségi jogaival kapcsolatban a hazai, liberálisnak mondható bírói gyakorlat magas ingerküszöböt állapít meg.

– Nyilvánvaló, hogy a közszereplőknek adott esetben jóval többet kell tűrniük, mint a nem közszereplőknek. A személyiségi jogsértésnek számos formája lehet, ezzel kapcsolatban a strasbourgi emberi jogi bíróság a közszereplők esetében azt mondja ki, hogy az „öncélú mocskolódás” határt szab a véleménynyilvánítás szabadságának. A véleménynyilvánítási jog korlátait – közszereplők esetében is - az Emberi Jogok Európai Egyezménye úgy határozza meg, hogy a közszereplő becsületének aránytalan sérelme gátat szab a vélemény szabadságának – mondta a jogi szakértő.

- Magyarországon azonban, a tapasztalatok alapján közszerelők, főleg politikusok esetében a bírói gyakorlat eltűri azt az állítást, hogy valaki „lop”, és nem vizsgálja a becsület aránytalan sérelmét - folytatta Lomnici Zoltán. - A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság egy olyan bírói gyakorlatot alakított ki, amelyből fakadóan a lopás kifejezést a hazai bíróságok szinte korlátlanul megtűrik a közszereplők minősítése esetében. Az azonban egy rendkívül súlyos és fontos kérdés, hogy ki minősül közszereplőnek, hiszen ezzel kapcsolatban a Ptk. nem tartalmaz taxatív felsorolást. Általánosságban – és a konkrét eset tekintetében is – elmondható, hogy ha valaki médiavállalkozó, de nyilvános közszerepléseket nem vállal, és nem lát el közfeladatot, az ő vonatkozásában a közszeplői minősítés határesetnek minősíthető. Véleményem szerint az óriásplakáton látható médiavállalkozó nem minősül közszereplőnek.  

További cikkek

hbs(400x300)
b3 bejegyzeseknél(200x300)
cba bejegyzeseknél(200x300)