Novák Katalin: A magyar-német kapcsolatok további javulására lehet számítani

Pataki József 2019.09.11. Itthon

Novák Katalin: A magyar-német kapcsolatok további javulására lehet számítani

A magyar-német kapcsolatok további javulására lehet számítani, ezt a folyamatot jelzi Angela Merkel kancellár augusztusi soproni látogatásának pozitív hangvétele, és az is, hogy a Magyar-Német Fórumot közösen nyitotta meg a magyar és a német külügyminiszter - hangsúlyozta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedden a Berlinben zajló rendezvény első panelbeszélgetésén.

b3 bejegyzeseknél(200x300)

Az államtitkár kiemelte: el kell ismerni, hogy a magyar-német viszonyt az utóbbi néhány évben több konfliktus is terhelte. Ennek az az oka, hogy kétoldalú kapcsolatrendszer áldozatául esett a balliberális média nyomásgyakorlásának, az Európán belüli és kívüli érdekkonfliktusoknak és a migrációs kihívásra adott magyar és német válasz közötti alapvető különbség okozta meg nem értésnek".

Azonban remélhető, hogy a magyarok és a németek visszatalálnak arra az útra, amelynek révén viszonyuk ismét két baráti, szorosan együttműködő nemzet kapcsolata lesz, amelyben a felek egyenrangú partnerként és tisztelettel viszonyulnak egymáshoz - mondta Novák Katalin.

A többi között arról is szólt, hogy minden országnak szüksége van a nacionalizmusra abban az értelemben, hogy érvényesítenie és védenie kell az érdekeit, de nem feszül feltétlenül ellentét a nemzeti az európai érdekek érvényesítése között sem.

Az államtitkár a jövő legnagyobb kihívásairól szólva kiemelte, hogy egyetlen ország sincsen Európában, ahol a gyermekvállalási kedv elég lenne a gyarapodáshoz, ezért kulcsfontosságú a jó családpolitika.

Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke egyebek mellett az 1989-es határnyitás és a 2015-ös határkerítés-építés közötti különbségekre világított rá a beszélgetésen.

Mint mondta, közös a két esetben, hogy "emberek, Isten teremtményei" állnak a középpontban, és a magyar lakosság 1989-ben és 2015-ben is segített a rászorulóknak. Azonban míg 1989-ben a határnyitással egy elnyomott nép tagjait kellett hozzásegíteni ahhoz, hogy kiszabaduljanak börtönükből, a 2015-ös kerítésépítés azt szolgálta, hogy legyen vége az európai és nemzetközi szabályokkal ellentétes, illegális határátlépésnek.

Balog Zoltán a jövő legfontosabb feladatairól szólva kiemelte, hogy Európának "újra fel kell fedeznie" az egykor keletiként számon tartott régióját, a visegrádi négyek térségét, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országok körét. Ki kell alakítani a kommunikáció és a döntéshozatal egy "új formáját", amelynek révén végre "komolyan veszik és partnerként kezelik" ezeket az országokat - fejtette ki Balog Zoltán, hozzátéve, hogy mindez hozzájárulna az EU-val szemben kételkedő, szkeptikus vagy éppen ellenséges beállítódás visszaszorulásához.

Andreas Nick, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Magyarországgal kiemelten foglalkozó szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselője ezzel egyetértve hangsúlyozta, hogy több megértéssel és az eltérő történelmi tapasztalatok és kulturális jellegzetességek iránti nagyobb elfogadással kell viszonyulni a térség országaihoz. (MTI)

További cikkek

b3 bejegyzeseknél(200x300)
cba bejegyzeseknél(200x300)
hbs(400x300)