„A lakosok számára elviselhetetlenné váltak a szövetségi kormány támadásai tartományunk ellen” – mondta hétfőn Danielle Smith kanadai albertai miniszterelnök. A véleménye szerint az ottawai kormánynak túl sok beleszólása van a tartományi ügyekbe. Népszavazást hirdetett a terület államtól való függetlenségéről. Nem zárta ki, hogy a szavazás a terület Kanadától való teljes elszakadásáról szól majd.
A munkát most egy szakértői testület kezdi meg, a népszavazást 2026-ra tervezik.
Smith bejelentette, hogy a tartományi kormánynak elvileg nem áll szándékában a népszavazáson Albertának Kanadától való elszakadásáról kérdezni. De nem zárta ki, hogy a lakosok kérésére ilyen kérdés is szerepeljen a referendumon.
„Ezek az albertaiak nem árulók, és nem is szabad őket annak tekinteni” – hangsúlyozta. Egy héttel ezelőtt az albertai kormány törvényjavaslatot terjesztett a tartományi parlament elé, amely a népszavazások követelményeinek csökkentését célozza.
A tartományi kormányfő egy nappal Mark Carney kanadai miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel keddre tervezett washingtoni tárgyalása előtt tette nyilatkozatát. Smith volt az egyetlen Kanada 13 tartományának és területének miniszterelnöke közül, aki januárban, amikor a Trump által kezdeményezett vámháború egyre nagyobb lendületet vett el is ment vele tárgyalni Mar-a-Lago rezidenciájára.
Az indiánok tiltakoznak Smith elképzelései ellen. Az FSIN – a 74 saskatchewani indián nemzetet tömörítő szervezet – azzal vádolta, hogy megpróbálja aláásni az őslakos nemzetek és a brit korona közötti, a kanadai állam által vállalt szerződéses kötelezettségeket. Az ország alkotmánya tiltja, hogy más jogszabályokkal aláássák a szerződéseket – írja a Polsatnews.
Az albertai indiánok Smithnek írt levelükben azzal vádolták, hogy „nemzeti válságot próbál teremteni azzal, hogy engedélyezi a szeparatizmusról szóló népszavazást. Egy olyan időszakban, amikor a kanadaiaknak egységre van szükségük Donald Trump Amerikájával szemben”. Hivatalosan követelték, hogy Smith generálja a „szeparatista fenyegetéseket”.
„Ha ön vagy bármelyik kanadai nem boldog, hogy a szerződés hatálya alá tartozó földeken él, akkor máshol kérhet állampolgárságot” – írta a két kri indián nemzet főnöke, Sheldon Sunshine és Billy-Joe Tuccaro.
A Mark Carney miniszterelnöknek írt levelükben a kri indiánok Sturgeon Lake és Mikisew Kri főnökei hangsúlyozták, hogy „Kanada a szerződésekre épült. Ezek pedig szent szövetséget jelentettek a korona és őseink között a föld megosztásáról”.
„Nem vagyunk hajlandóak a szerződések megsértésére (…) Tisztelettel kérjük, hogy tegye rendbe Albertát” – írták.
A tartomány Kanadától való kiválását támogatók tüntetései zajlottak a múlt hétvégén Alberta fővárosában, Edmontonban. Még amerikai zászlók is voltak a tömegben. Az elidegenedés érzése Kanada nyugati tartományai között nem új keletű, sok történész maga a modern Kanada létrehozásának folyamatára utal, amely a jelenlegi Ontario és Québec tartományok köré épült.
Néhányan Albertában, amelynek olaj- és gázágazata a gazdaság fő támasza, úgy vélik, hogy a liberális kormányok akadályozzák az ágazat fejlődését, annak ellenére, hogy a Liberális Párt volt az, amely egy évvel ezelőtt befejezte a Trans Mountain vezetéket, amelyen keresztül az albertai olaj mostantól a nyugati partra áramlik.
Az Angus Reid Institute agytröszt felmérte Alberta szétválasztásának támogatottságát. A központ egy március végén, a szövetségi választások előtt végzett felmérésben megállapította, hogy a tartomány lakosainak 30 százaléka szavazna a Kanadától való elszakadásra, ha új liberális kormány alakulna. Az új liberális kormány eskütételét a jövő hétre jelentette be a kanadai miniszterelnök.
