Az ukrán katonák nyugati kiképzése az egyik központi pillére a NATO stratégiájának, amellyel az Oroszország által támadott országot támogatja. De mennyire ésszerű a frontról harcosokat kivonni és több ezer kilométerre Spanyolországban, Nagy-Britanniában vagy Németországban kiképezni őket? Több ukrán is kifejezte nemtetszését a nyugati kiképzésekkel kapcsolatban – írja a blick.ch.
„A munkát itt a gyalogság egyedül, kis csoportokban végzi. A NATO stratégiáját egyáltalán nem tudjuk alkalmazni” – magyarázza Ihor, a donbásszi Bachmut fronton egy aknavetős egység parancsnokhelyettese. – „Katonahiány van. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy tapasztalt katonákat nélkülözzünk azzal, hogy új technológiák és harci taktikák kiképzésére küldjük őket.”
Vadim zászlóaljparancsnok óva int attól, hogy alábecsüljék az ellenséget, ahogyan azt a Nyugat gyakran teszi: „Oroszországnak nem gyenge a hadserege, nagyon gyorsan alkalmazkodtak, olyan emberi tartalékkal rendelkeznek, amivel mi nem, és anyaggal is bőségesen”. Azt javasolja, hogy a NATO embereit egy hónapra küldjék a frontra. „Látni fogják, hogy a dolgok minden nap változnak”.
A képzés során fennáll a nyelvi akadály is. „A fordítás problémát jelentett és jelent ma is. Egyszer a kiképzők azt mondták, hogy előbb gondoljunk a saját biztonságunkra, aztán a sebesültekre. Az ukrán fordítók azonban ezt mondták: ’Ha vannak sebesültjeid, a saját biztonságod érdekében öld meg őket’” – emlékszik vissza az Egyesült Királyságban tartott kiképzésre Yeyhen, aki szintén a Bahmut-fronton harcol.
„A kiképzés a gyalogsági mozgásokra korlátozódott, ellenséges tűz, gránátok, aknamezők és mesterlövészek nélkül. Pedig ez a mindennapi életünk a terepen. Még a lövészárkok mélysége is különbözött a fronton lévőkétől. Meg kellett különböztetnünk az orosz harci gépeket anélkül, hogy megmondták volna, hogyan reagáljunk, amikor ránk támadtak” – mondta Yeyhen, aki ezért a Youtube-on keresi az információt, mind az új fegyverekkel való bánásmódról, mind a taktikáról.
Vaszil őrmester elmondása szerint többször előfordult, hogy a kiképzők a Youtube-on kerestek megoldásokat, különösen a hadműveletek tervezéséhez. Amikor Vasil drónok használatával kombinált gyakorlatokat kért, azt mondták neki, hogy ezeket nem tervezik – holott a drónok a mindennapi hadviselés részei. „Csak egyszer használtunk drónokat, a gyalogsági manőverek megfigyelésére az égből” – jegyzi meg Vasil, aki úgy gondolja: „Azok az országok, amelyek még nem harcolnak, tanítanak minket harcolni. Ennek pont fordítva kellene lennie.”
