A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben több mint ötezren dolgoztak pedagógiai munkakörökben anélkül, hogy rendelkezne megfelelő végzettséggel – szúrta ki a Népszava.
Összesen 5019 emberről van szó, közülük:
- 3131 fő óvodapedagógusként, tanítóként, tanárként vagy oktatóként,
- 1792 fő egyéb pedagógiai beosztásban,
- 96 fő pedig vezetőként vagy helyettes vezetőként.
A jogszabályok bizonyos esetekben lehetőséget adnak képesítés nélküli alkalmazásra. Így például óvodapedagógusok, testnevelő tanárok, szakképző intézményekben dolgozó szakmai tanárok és szakoktatók, illetve napközis tanárok is elláthatnak pedagógiai feladatokat diploma nélkül. A természettudományos tárgyakat sokszor olyan szakemberek tanítják, akik szakterületükön diplomával rendelkeznek, de tanári képesítésük nincs – ők később vállalhatják a szükséges szakképzettség megszerzését. A honvédelem tantárgyat katonák is oktathatják pedagógus munkakörben.
A képesítés nélküliek száma az utóbbi években ingadozott. A 2019/2020-as tanévben még 6659 fő dolgozott így. A Covid-járvány idején csökkent ez a szám, de a 2021/2022-es tanévhez képest most ismét 25 százalékos növekedést mutat.
„A képesítés nélküliek létszáma aggasztóan magas, és komoly következményekkel járhat az oktatás minőségére nézve”
– mutatott rá Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A KSH adatai alapján világosan látszik: a diplomás pedagógusok helyett egyre inkább képesítés nélküli munkaerő bevonására kényszerül a rendszer, vagyis valójában tanárhiányról lehet beszélni.