A Magyar Alvás Szövetség elnöke az InfoRádióban arra figyelmeztetett, hogy a nappalok mesterséges meghosszabbításának súlyos következményei lehetnek.
„Hosszú évek óta várjuk, hogy megszűnjön az óraátállítás. Van is erre vonatkozóan hivatalos állásfoglalás, az Európai Unió már határozott róla, és valamennyi tagállam is hozzájárult az átállítás elhagyásához, azonban az államszövetség az országokra bízta annak eldöntését, hogy mikor és melyik időszámítás maradjon. Ezt a döntést azóta sem sikerült meghozni, főleg azért, mert egy alapos, kölcsönös egyeztetést igényelne a tagállamok részéről”
– mondta G. Németh György az InfoRádióban.
Egyre nagyobb a nyomás az óraátállítás eltörlésére – több uniós energiaügyi miniszter is határozottan sürgeti, hogy az EU végre tegyen konkrét lépéseket, és „essen túl a dolgon”, mert a jelenlegi helyzet senkinek sem kedvez – mondta a szövetség elnöke. Rámutatott, hogy az emberek a mindennapjaikban is érzik az évi kétszeri időátállítás hatásait, amelyek egészségügyi és élettani problémákat is okozhatnak. Hozzátette: az országok közötti egyeztetés – amely komoly gazdasági, társadalmi és politikai koordinációt igényel – már nem halogatható sokáig.
A kizökkentett biológiai ritmus egyeseknél fájdalommal is járhat
G. Németh György elnök rámutatott: az óra „ráncigálásával” kizökkentjük szervezetünket a természetes, úgynevezett cirkadián ritmusból, és felborítjuk a megszokott napi rutint – beleértve a lefekvés és felkelés idejét is. Hangsúlyozta, hogy az, miként alkalmazkodunk a nappalok és éjszakák váltakozásához, alapvetően befolyásolja mindennapi életünket.
„Elsősorban az idősek és a gyermekek, a csecsemők, valamint az erre érzékenyek szenvedhetik meg leginkább az átállást.”
Fokozott fáradtság, ingerlékenység, sőt egyes fájdalmak felerősödése is jelentkezhet, és ezek a tünetek akár két hétig is fennmaradhatnak.
A Magyar Alvás Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy jelenleg semmi nem utal arra, hogy a kormányok a közeljövőben megállapodnának abban, mikor és melyik időszámítás váljon véglegessé. Bár a mostani, téli átállással „nyerünk” egy órát, ezt az emberi szervezet megérzi. Mint mondta, a felkészülés egyik leghatékonyabb módja, ha tudatosan tartjuk a megszokott lefekvési és felkelési időt – ez ugyanis téli és nyári időszámítástól függetlenül is fontos.
Arra a kérdésre, melyik időszámítás lenne ideális, az elnök úgy válaszolt: a nemzetközi tudományos közösség és a magyar szövetség egyaránt a téli időszámítást tartja kedvezőbbnek. Hozzátette, bár sokan kedvelik a nyarat és a hosszabb nappalokat, a döntésnek a személyes preferenciákon túlmutató, élettani szempontokon kell alapulnia.
Óraátállítás: Alvásunk minősége az időszámítástól is függ
Ha végre sikerül megállapodni, és az egyik időszámítás állandósul hosszú évekre, évtizedekre, vagy akár évszázadokra, az emberek természetes, évmilliók során kialakult biológiai ritmusa is újra helyreállhat.
„Számos dolog befolyásolhatja az alvásidőnket, de a kialakításáért és az alvásunk minőségéért mi magunk vagyunk a felelősek. Egy felnőtt számára napi 7-9 óra közötti az ajánlott alvásmennyiség, persze ez egyénenként változhat. Ellenben, ha valaki hosszú távon jóval kevesebbet, 4-5 órát alszik csupán, ugyan hozzászokhat, de szinte biztos, hogy egészségügyi következményei lesznek, akárcsak a túl sok, 10-12 óra napi alvásnak”
– fogalmazott G. Németh György.
Szóval vasárnap ne felejtsük átállítani az analóg órákat – egy dologra figyeljünk: a villanyóra tabu, tanuljunk Lagzi Lajcsi hibájából.
