Mindannyian találkoztunk már ezzel a problémával. Éppen ezért nem meglepő, hogy a kutatók is felfigyeltek a jelenségre. Több kutatás is foglalkozott azzal, vajon tényleg minden orvos kézírása csúnya-e.
Az egyik kutatás eredményei azt mutatták, hogy az orvosok kézírása semmivel sem kevésbé olvasható, mint másoké. Kiderült: jellemzően a férfiak és a magasabb beosztásban dolgozók írnak csúnyábban. Így a kutatók megállapították, hogy az átlagos orvos írásának olvashatósága a „korrekt” és a „jó” között mozog – írja a telex.hu.
Készült olyan kutatás is, amelynek eredményei viszont azt mutatják, hogy az orvosok igenis csúnyábban írnak, mint a más foglalkozást űzők. Kiderült, hogy az orvosok sokkal több ronda betűt írnak le, mint a civilek. Ráadásul az derült ki, hogy az orvosok több deformált betűt írnak, mint a többi egészségügyi dolgozó.
Készült olyan kutatás is, amelyben 10 jobbkezes és 10 balkezes, különböző foglalkozású embert vizsgáltak. Volt közöttük könyvelő, ügyvéd, autótechnikus, építőmunkás, mérnök, orvos és tudós. A résztvevőknek 17 másodperc alatt kellett leírniuk ezt a mondatot: „A gyors barna róka átugrik a lusta kutyán.” Négy vizsgáló egymástól függetlenül értékelte az írásminták olvashatóságát egy négyfokozatú skálán: gyenge, tisztességes, jó és kiváló. Az eredmények – az első kutatáshoz hasonlóan – azt mutatták, hogy az orvosok kézírása nem rosszabb, mint bárki másé. A tanultsági különbségek beleszóltak viszont az eredménybe. Ebben a kutatásban is úgy találták, hogy a férfiak csúnyábban írtak, mint a nők.
A tanulság az, hogy egyes tanulmányok azért találják az orvosok kézírását rosszabbnak, mert a szakmában több férfi dolgozik, mint nő. Sőt. Jellemzően a magasabb képesítést igénylő, vezető beosztásban több a férfi – ez pedig már dupla dinamit, már ha hiszünk a kutatásoknak.
Egy dolog biztos. Az orvosi területen komoly problémát jelenthet a csúnya kézírás, főleg a gyógyszerészek számára: volt olyan esettanulmány, amelyben leírták, hogy egy nő szemkenőcs helyett merevedési zavarok kezelésére használt krémet kapott a gyógyszertárban. Bár nagy baja nem lett, és végül megkapta a megfelelő készítményt, a probléma abból adódott, hogy a gyógyszertárban nem tudták elolvasni az orvos kézírását.
Arról is készült kutatás, mennyire gyakoriak lehetnek a rosszul megírt, illetve rosszul olvasott receptek. A kutatók véletlenszerűen kiválasztottak megírt recepteket, és 13 fiatal orvosokból, illetve egy 13 fős kontrollcsoportból álló személyekkel íratták át őket. A kontrollcsoport a kisbetűkkel írt receptek mindössze 45 százalékát tudta helyesen átírni, a nagybetűkkel írt recepteknél ez az arány már 66,5 százalék volt. Bár a fiatal orvosok sokkal pontosabban tudták értelmezni a kisbetűvel írt recepteket is (92,3 százalék), a különbség itt is látható volt, hiszen a nagybetűs receptek 97,8 százalékát tudták helyesen átírni.
A kutatók szerint érdemes lenne megfontolni a nagybetűk használatát a recepteken – ameddig szükség van rájuk, persze, hiszen a legtöbb országban ma már inkább elektronikusan és/vagy nyomtatva adják ki őket az orvosok.
