Meteorológiai adatok szerint 1901 óta másfél fokkal emelkedett a hőmérséklet a Kárpát-medencében, a hőségnapok száma júliusban és augusztusban a legmagasabb. Ezek a forró időszakok egyre súlyosabb aszályokkal párosulnak, miközben a kitolódott tavaszi fagyveszély is fokozza a kihívásokat.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az InfoRádióban azt mondta: bizonyos növények termesztéséről hosszú távon le kell mondani, mivel a felmelegedés és az aszályos időszakok tartósnak ígérkeznek. Ugyanakkor az öntözési technológiák fejlesztése segíthet a mikroklíma és a talajnedvesség javításában, valamint a megfelelő tápanyag-utánpótlás biztosításában – írja az Agroinform.
Bizonyos hagyományos növények termesztése egyre nehezebbé válik: a málna nem bírja a gyakori hőségnapokat, és egyre inkább kiszorul az országból. Hasonló sors vár a burgonyatermesztésre is, amely fokozatosan északi területekre tolódik.
Ugyanakkor a klímaváltozás nyomán új lehetőségek is megjelennek: a Dél-Dunántúlon már kiviültetvények létesültek, a magyar kertekben pedig egyre gyakrabban tűnnek fel banánfák. A dísznövények piacán a pálmafélék is megjelentek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak Magyarországon.