A változással párhuzamosan a múzeum ideiglenesen bezár, amíg a kiállítások tartalmi átvilágítása és a kapcsolódó jogok tisztázása le nem zárul.
Tarr Zoltán közlése szerint a döntés saját hatáskörében született. A miniszter azt is jelezte, hogy a Terror Háza várhatóan még az idén újra megnyílik, de ehhez előbb ki kell alakítani az intézmény végleges szakmai, gazdasági és működtetési kereteit. Egyelőre nem ismert, pontosan mikor nyithat ki újra a múzeum, illetve ki lesz az intézmény új vezetője.
A mostani döntés előzménye, hogy augusztus végén megszűnt az a szervezet is, amely évtizedeken keresztül működtette a Terror Házát. Az Országgyűlés döntése nyomán megszüntették a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt, amelynek feladatait szeptember 1-jétől a Kulturális Vagyonkezelő Kft. vette át. A társaság a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium háttérintézménye.
Schmidt Mária az alapítvány megszűnése előtt már jelezte, hogy lezárul a Terror Háza eddigi működésének egy fontos szakasza. Az átadás-átvétel során az alapítvány tulajdonában lévő vagyonnal és eszközökkel a közlése szerint elszámoltak. A történész ugyanakkor egészen Tarr Zoltán mostani bejelentéséig megtartotta a Terror Háza főigazgatói tisztségét.
A múzeum bezárásának hivatalosan megjelölt oka nem pusztán a vezetőváltás. Tarr Zoltán szerint a kiállítások tartalmi átvilágítására is szükség van, emellett tisztázni kell a kiállításokhoz kapcsolódó jogokat. Az újranyitás feltételeként a miniszter a végleges szakmai, gazdasági és működtetési keretek kialakítását nevezte meg.
A bezárás átmeneti
A Terror Háza 2002-ben nyílt meg az Andrássy úton, és az elmúlt több mint két évtizedben a magyar közélet és emlékezetpolitika egyik meghatározó, ugyanakkor erősen vitatott intézményévé vált. Kiállításai a 20. századi magyar történelem diktatúráinak, a nyilas és kommunista rendszernek, valamint az áldozatok történetének bemutatására épülnek. Az intézmény Schmidt Mária vezetése alatt szorosan összekapcsolódott a Fidesz-kormányok történet- és emlékezetpolitikai irányvonalával.
A mostani átalakítás ezért nem egyszerű személyi változásként értelmezhető. Az alapítvány megszüntetésével, az állami háttérintézmény szerepének megjelenésével, majd Schmidt Mária főigazgatói megbízatásának lezárásával egyaránt megváltozik az intézmény működésének szervezeti háttere. Az pedig, hogy az újranyitás előtt tartalmi átvilágítást is végeznek, arra utal, hogy a múzeum szakmai koncepciójának jövője is napirenden van.
Tarr Zoltán szerint azonban a bezárás átmeneti: a Terror Háza még 2026-ban ismét megnyithatja kapuit. Ennek pontos időpontja és az új működési modell egyelőre nem ismert. Az intézmény történetében ezzel olyan fordulópont következett be, amelynek eredményeként a múzeum vezetése, működtetése és várhatóan szakmai keretei is jelentősen átalakulhatnak.
