„Klasszikus háború előtti helyzetben vagyunk” – mondja az Economist-nak, utalva a nagyhatalmak, az USA és Kína közötti szembenállásra, „egyik félnek sincs sok tere politikai engedményekre, az egyensúly bármilyen megbomlása pedig katasztrofális következményekkel járhat”.
Kissinger szerint a kínaiak az USA-t hanyatló világhatalomnak tekintik, amelynek helyét hamarosan ők vehetik át. A pekingi uralkodókat különösen bosszantja, hogy az USA nem hajlandó egyenrangú hatalomként elismerni a kínaiakat. A kínaiak nem akarják alávetni magukat a szabályokon alapuló világrendnek, mert attól tartanak, hogy a szabályok – akár a világkereskedelemben, akár a nemzetközi jogban – egyoldalúan az amerikaiaknak kedveznek.
Hidegháborús egyensúly
Kissinger szerint az egyetlen remény a háborútól való félelem mindkét oldalon. A probléma: sem az USA, sem Kína nincs abban a helyzetben, hogy engedményeket tegyen a tajvani kérdésben. Kissinger szerint ez teszi a helyzetet olyan veszélyessé.
A kiút szerinte: Kínának és az USA-nak egyaránt fel kell készülnie a verbális leszerelésre. Az amerikai elnöknek azt kellene mondania kínai kollégájának: „Elnök úr, a béke két legnagyobb fenyegetése jelenleg ön és én vagyunk. Abban az értelemben, hogy képesek vagyunk elpusztítani az emberiséget”. Ezután mindkettőjüknek önmérsékletet kellene tanúsítania – de anélkül, hogy hivatalosan bármit is bejelentenének.
Kissinger azt követeli, hogy mind az USA, mind Kína maradjon folyamatos eszmecserében, hogy megelőzze a két hatalom közötti háborút. Kissinger szerint a két hatalom között egyensúlyra van szükség, ahogyan az a hidegháború idején is volt.
Oroszok biztonsága
Az interjúban Kissinger az ukrajnai háborúról is beszél. Úgy véli, hogy a háború befejezése, amely mindkét oldalt elégedetlenül hagyja, egyensúlyt teremthetne. Például: Oroszország kivonul Ukrajna nagy részeiből, de megtartja Szevasztopol kikötővárost a Krím félszigeten.
Szerinte Ukrajnának a háború után csatlakoznia kellene a NATO-hoz. Ellenkező esetben egy magasan felfegyverzett országgá válik, amely saját maga dönthet arról, hogy visszaveszi-e az egész Krímet. Kissinger szerint a tagság csodaszer lenne egy újabb háború elkerülésére, mert a NATO rávehetné az ukránokat a visszafogottságra.
Ezért kell Kissinger szerint Putyint meggyőzni: Oroszország is nagyobb biztonságban van, ha Ukrajna a NATO tagja.
Az interjúban Kissinger egyértelműen elutasítja az orosz-kínai szövetségtől való félelmet: „Soha nem találkoztam olyan orosz vezetővel, aki valami jót mondott volna Kínáról” – mondja. „És soha nem találkoztam olyan kínai vezetővel, aki valami jót mondott volna Oroszországról”. A két ország nem természetes szövetséges, állítja.
Mint emlékezetes: Kissinger végezte el a Szovjetunióval szembeni enyhülési politika előkészítését, és megalapozta az USA és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatokat. Az ő szavának súlya van. Május 27-én ünnepli 100. születésnapját – a külpolitika azonban még mindig nem hagyja nyugodni.
