Amint az a Magyar Nemzet cikkéből kiderült, új törvényjavaslatról tárgyal a parlament, mégpedig a névadás szabályozásával kapcsolatban. Amennyiben a kezdeményezést elfogadják, a jövőben nem a Nyelvtudományi Intézet, hanem a kultúráért felelős miniszter teszi majd közzé a hivatalosan adható keresztnevek listáját. A felsorolás pedig onnantól kezdve nem az interneten, hanem a Magyar Közlönyben lesz elérhető.
„Mindenki legszemélyesebb identitásának részéhez tartozik a saját neve, ugyanakkor egy nemzet identitásához is hozzátartozik annak keresztnévkincse. Ezzel a rendszerrel legalább lesz felelőse a névlistának, jelenleg ugyanis adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfinév a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz” – indokolta Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője.
A tervek szerint ezentúl a kormány kultúráért felelős minisztere teszi közzé a választható keresztnevek listáját a Magyar Közlönyben, ha pedig valaki ehhez új nevet szeretne hozzáadni, a minisztérium a döntés előtt szakmai konzultációt folytatna a nyelvészekkel, kutatókkal. Kósa javaslata alapján a nemzetiségi önkormányzatok kétharmados többséggel dönthetnének majd az általuk elfogadott, anyakönyveztethető nevekről.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani listán több vitatható utónév is szerepel. Ezen kívül szerinte a népszerű nevek között túl sok az olyan, amely nem illeszkedik a magyar hagyományhoz. 220 engedélyezett keresztnévnek pedig egyáltalán nincsen gazdája.
Az új rendszer célja tehát a névadás feletti nagyobb kontroll és átláthatóság biztosítása.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint ugyanakkor a szülők egy része ragaszkodik a hagyományokhoz. A 2024-es év legnépszerűbb fiúnevei a Dominik, a Levente és az Olivér voltak, míg a lányoknál a Luca, a Hanna és a Zoé vitték a prímet. Emellett terjednek a nyugat-európai eredetű keresztnevek is, de egyre többen választanak ősi magyar, török vagy latin eredetű neveket is.
