A tragikus kimenetelű eseményekre is lehet ünneplőbe öltözött lélekkel emlékezni, ha erkölcsi tartalmukkal a jövő generációk gyarapodását szolgálják – mondta a Magyar Nemzetben pénteken megjelent interjújában, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából Kövér László. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az 1989-90-es rendszerváltoztatás is azok hősiességének köszönhető, akik – akár az életüket adva – részt vettek a forradalomban.
A politikus a teljes ellenzék szégyenének nevezte, hogy még mindig Gyurcsány Ferenc tölti be a vezető szerepet a baloldalon. „Gyurcsány Ferenc ittléte a politikában szégyene a teljes magyar ellenzéknek, azon belül elsősorban a szocialistáknak, akiknek nemcsak azért kellett volna kivetniük maguk közül a volt miniszterelnököt, mert tönkretette az országot, hanem azért is, mert a saját politikai közösségét is szétrombolta” – fogalmazott.
1956 kapcsán Kövér László úgy látja, hogy most érünk fordulóponthoz. Azok közül, akik átélték a forradalmat, már kevesen maradtak közöttünk, de a mi generációnk még a szüleivel beszélgetve úgy hallott a történelmi eseményekről, hogy amit elmeséltek, az közvetlenül átélt történelemként átadva a mi személyes élményünkké is vált. A mi gyermekeink közül viszont már csak a szerencsés kivételek hallottak a nagyszüleiktől az '56-os eseményekről, a náluk fiatalabbaknak pedig már ez a lehetőség sem adatott meg – fejtette ki. Abban az értelemben nem történt meg 1956 feldolgozása, hogy az kollektív felszabadító élménnyé tudott volna válni – tette hozzá, megjegyezve, hogy 1956. október 23-án is békésen indultak az események.
Kövér László úgy fogalmazott: 1990-ben is büszkék voltunk rá, hogy vérontás nélkül zajlott le az átmenet. „Még egy pofon sem csattant, pedig most már úgy látom, hogy azért igény lett volna néhányra. Lehet, hogy nem mindig jó dolog, ha egy nép ennyire békésen, nyugodtan kezeli csak a konfliktusait ” – mondta az Országgyűlés elnöke.
A politikus megítélése szerint a béketűrő mentalitásnak vannak hátrányai is. Úgy vélte: Gyurcsány Ferenc ittléte a politikában szégyene a magyar igazságszolgáltatásnak is. „Hiszen még Szanyi Tibor is azt mondta, hogy Gyurcsány Ferencnek vagy a Csillagbörtön, vagy a Lipótmező lett volna a megfelelő hely” – fogalmazott és azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc összeesküvést szőtt a magyar demokrácia megdöntésére 2006-ban, az országgyűlési választás előtt.
Arra, hogy ez nem csak fantazmagória, többek között az a bizonyíték szerinte, hogy Gyurcsány Ferenc ma is ugyanezt csinálja, földönfutóvá tétellel és bebörtönzéssel fenyegeti a politikai ellenfeleit és mindenkit, aki a mostani kormány mögé áll. Azt mondja, hogy az alkotmányos szabályokat felülírva fogja megváltoztatni hazánk alkotmányos berendezkedését. Ez utóbbinak amúgy szerintem minimum fel kellene keltenie az igazságszolgáltatás szerveinek a figyelmét – tette hozzá. Az egész magyar demokrácia szégyenének nevezte, hogy „ez az ember még a politikai porondon van, még mindig a baloldal vezére lehet, és egy véreskezű kommunista gyilkos véresszájú unokáját maga előtt tolva kíván visszatérni a hatalomba”. Megítélése szerint is azt meg kell említeni, hogy a Nyugat ugyanúgy hagyott cserben minket 2006-ban, mint 1956-ban, „és most is ugyanúgy szívesebben kooperálnának egy kollaboráns neobolsevista bandával, mint ahogy 1989-90 után is jobban örültek volna, ha nincs hatalmi változás hazánkban, hiszen az úgynevezett reformkommunistákkal már korábban elkezdtek sikerrel üzletelni”.
Az Országgyűlés elnöke a kormányfő szavait idézve azt mondta: az elmúlt tíz évben kiderült, hogy míg mi azt hittük, hogy Európa a jövőnk, addig valójában mi vagyunk Európa jövője. „Már ha egyáltalán Európa méltóztatik üres kommunikációs fogások és konferenciázgatások mellett érdemben is foglalkozni a saját jövőjével, és figyelmet fordítani ránk. Igaz, túlságosan nagy erők dolgoznak azon, hogy felszámolják Európát abban a formában, ahogy az elmúlt ezer évben létezett” – tette hozzá. (MTI)