ACNEWS

Lavrov: Januárban lesz a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások első fordulója

A biztonsági garanciákról szóló orosz-amerikai tárgyalások első fordulója 2022 legelején várható, csakúgy mint Moszkva és a NATO kapcsolatfelvétele ugyanebben az ügyben - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az RT orosz állami televíziónak adott interjúban.

Hirdetés
Ad image

A biztonsági garanciákról szóló orosz-amerikai tárgyalások első fordulója 2022 legelején várható, csakúgy mint Moszkva és a NATO kapcsolatfelvétele ugyanebben az ügyben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az RT orosz állami televíziónak adott interjúban.

„Lényegében megegyeztünk a további munka megszervezésének módozatairól. Már megállapodtunk abban, hogy a jövő év legelején az első körben meg kell történnie a kétoldalú kapcsolatfelvételnek köztünk és amerikai tárgyalópartnereink között. A neveket már ismertették, ezek mindkét fél számára elfogadhatók” – nyilatkozott a tárcavezető.

„Majd ezt követően, belátható időn belül – ezt szintén januárban szeretnénk megvalósítani – szeretnénk működésbe léptetni a második tárgyalási platformot a második dokumentum, az Oroszország és a NATO-országok közötti megállapodástervezet megvitatására” – tette hozzá.

Lavrov gyakorlatiasnak nevezte az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra adott amerikai választ. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia és a német hivatali partnerével folytatott megbeszélésén megerősítette: Moszkva azt tervezi, hogy a biztonsági garanciák kérdését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) is megvitassák.

„Tehát három síkja van kilátásban a tárgyalásoknak. Azt hiszem, egyetértés van, legalábbis Moszkva és Washington között abban, hogy ezeket be kell indítani. Nem látom okát annak, hogy ez a megközelítés ellentétes legyen közös térségünk bármely más államának érdekeivel” – tette hozzá a miniszter.

Lavrov kifejezte Oroszország készségét arra, hogy megvitassa a Washington által megfogalmazott biztonsági aggályokat. A tárcavezető szerint a szervezési ügyekben való egyetértés mellett a tartalmi kérdésekben még rengeteg a teendő, de Putyint idézve úgy vélekedett, hogy a dolgot nem lehet a végtelenségig elhúzni, mert „Oroszország folyamatos fenyegetettséget érez, ahogy a NATO infrastruktúrája közeleg a határainkhoz”, és mert Moszkvát folyamatosan „becsapják”.

Szavai szerint Oroszország nyitott a garanciákról szóló tárgyalások ügyében, és mindent megtesz annak érdekében, hogy álláspontját világossá tegye.

„Remélem, hogy figyelembe véve a biztonságunk érdekében tett intézkedéseinket, komolyan fognak venni bennünket” – nyilatkozott Lavrov.

Az orosz védelmi minisztérium  tájékoztatása szerint szerdán „a nemzetközi biztonság aktuális kérdéseiről” tárgyalt telefonon egymással Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Amerikai részről azt közölték, hogy a felek „aggodalomra okot adó” regionális biztonsági kérdéseket is megvitattak és hogy a telefonbeszélgetés „a két vezető kommunikációjának folytatása volt a kockázatcsökkentés és az operatív konfliktusmegelőzés biztosítása érdekében”.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a felek megállapodtak abban, hogy nem hozzák nyilvánosságra a beszélgetés konkrét részleteit. Geraszimov és Milley legutóbb november 23-án beszélt telefonon egymással.

Az orosz diplomácia vezetője az RT-nek adott interjúban egyébként arról is fejtegetésbe bocsátkozott, hogy az európai biztonság az oszthatatlanság elvén alapul, és ha Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy gondolja, hogy ezt figyelmen kívül hagyhatja, akkor állást kell változtatnia.

„Ha Stoltenberg úr úgy gondolja, hogy a NATO-tagoknak jogukban áll köpni erre az elvre, amelyet a legmagasabb szinten elfogadott dokumentumokban rögzítettek, akkor valószínűleg tényleg itt az ideje, hogy távozzon egy másik munkahelyre, mert a feladatával sehogy sem boldogul” – mondta Lavrov.

December közepe óta nyilvános, hogy Stoltenberg a norvég központi bank, a Norges Bank élére pályázik.

Lavrov „dörgedelmesnek és meglehetősen arrogánsnak” nevezte Stoltenberg kijelentéseit, amelyek szerint senkinek sincs joga megsérteni a Washingtoni Szerződést (a NATO alapító egyezményét), amelynek értelmében az ajtó nyitva áll minden potenciális aspiráns ország előtt, amely csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

„Nem vagyunk részesei ennek a struktúrának, nem vagyunk aláírói ennek a szerződésnek, de, mint mondtam, aláírói vagyunk egy szélesebb, pánregionális euroatlanti dokumentumnak, amely tartalmazza a biztonság oszthatatlanságának elvét” – magyarázta a külügyminiszter.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette: nem kizárt hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök újabb videokonferenciáját még az év vége előtt megrendezik, bár erről még nem született konkrét megállapodás. Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy nem szerepel a tervek között a két államfő találkozója, a szóvivő rámutatott, hogy a miniszter személyes találkozóról beszélt. (MTI)

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés