Ideiglenes légtérzárat rendeltek el Budapest fölött, amit a Honvédelmi Minisztérium a nemzeti ünnep biztonsági intézkedéseinek részeként vezetett be. Közben a főváros légtere is különös feszültség hangulatba került: a forradalom ünnepén nem csupán a tömeg zúgott, hanem a magyar vadászrepülőgépek is. A Gripenek áthúztak a Kossuth tér fölött nemzeti színű füstöt maguk után hagyva. A miniszterelnöki beszédhez időzített művelet alighanem azt is jelzi, hogy Magyarország kész védelmezni szabadságát és szuverenitását.
Ahogy a repülők áthasították az októberi égboltot, egyszerre volt szimbolikus és feszültséggel teli. A főváros felett dübörgő vadászgépek mintha megtestesítették volna azt a politikai hangulatot, amelyben Orbán Viktor idei október 23-i beszéde is született: egy háborús környezetben a békéjéhez ragaszkodó országban. A kormányfő beszéde sem csupán 1956 hőseiről szólt, hanem a mai lázadásról: a háborús logika, a brüsszeli nyomás és a globális fegyverlobbi ellen.
„Ébredjetek, lázadjatok, vár a hazátok! Így állunk hát, megint két választásunk marad. ’56-ban szabadság vagy szolgasors, ma háború vagy béke”
– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint „Európa háborús pszichózisban él”, és ma az a legnagyobb bátorság, ha egy ország kimondja: nem akar részt venni mások harcában. A beszédben újra előkerült a „nemzeti szuverenitás” és a „függetlenség” motívuma, de ezúttal nem történelmi, hanem geopolitikai értelemben: a miniszterelnök figyelmeztetett, hogy a béke szavát is egyre nehezebb kimondani a nyugati világban, mert aki ezt teszi, „azt rögtön ellenségnek bélyegzik”.
„Hiába fenyegetnek minket hatalmak vagy a magát szánalmasan világhatalomnak képzelő Brüsszel. Nem térdelünk le, és mindig van néhány mesterfogás a tarsolyunkban”
– fogalmazott a miniszterelnök.
A Kossuth térre kifeszített transzparenseken a „Nem leszünk gyarmat!” és a „Békét Európának, biztonságot Magyarországnak!” feliratok váltották egymást. A Gripenek moraja gyorsan elült, de a beszéd hangulata sokak szerint egy új korszak határát jelzi: amikor Magyarország már nemcsak az 1956-os forradalmat és szabadságharcot kiváltó ordas eszmékre, hanem a jelen háborúval terhelt világára is nemet mond. Így az idei október 23-a nem csupán a múlt ünnepe lett, hanem a jelen politikai erejének is látványos bemutatója: repülőgépek a magasban, ropogós beszéd a téren, és egy ország, amely „nem háborút akar, hanem békét” – miközben készen áll arra is, hogy megvédje azt.
