Pintér Sándor tárcája korábban már közleményben tudatta, hogy “az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet”.
A ma éjjel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat kimondja:
Illetményrendszer
“A havi illetmény összege
Gyakornok esetén: a Kormány által rendeletben megállapított összeg,
Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,
Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,
Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig terjedhet,
Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a következők alapján mérlegelhet:
“a szakmai gyakorlati idő mértéke,
a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés,
szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege” .
A törvényjavaslat szerint a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni. A teljesítményértékelést írásba kell foglalni.
Felzárkóztató illetmény
Ha a pedagógus kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik és a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya eléri a tíz százalékot – valamint miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el – a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege húsz százalékával emelt összegű illetmény illeti meg. Ennek révén az illetmény összege meghaladhatja esetében a felső sávhatár összegét.
Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony
A pedagógusok eddigi közalkalmazotti jogállását új, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony váltja fel. A státusztörvény most benyújtott tervezete szerint mindenkinek automatikusan változik a jogviszonya, a javaslat szerint
“a munkáltató legkésőbb a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót”.
A pedagógusoknak az új kinevezést elfogadni, aláírni külön nem kell. Aki nem fogadja el az új státuszt, kérheti a felmentését írásban, a kinevezés közlésétől számított 5 munkanapon belül, ezzel a jogviszonya megszűnik.
Nemzeti Pedagógus Kar – kötelező tagság
A javaslat kimondja: “A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete. A Kar kötelező tagsági jogviszony alapján működik. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus a kinevezéssel válik a Kar tagjává”.
A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll. Aki az Etikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseit megszegi, etikai vétséget követ el. Etikai vétség gyanúja esetén a Kar tagja ellen a Kar eljárást folytat le az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint – írják a javaslatban.
Az etikai vétséget elkövető taggal szemben a következő intézkedések hozhatók:
a) figyelmeztetés,
b) a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása,
c) a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.
(4) Ha az etikai vétség kapcsán munkajogi kötelezettségszegés gyanúja merül fel, akkor a Kar a munkáltatónak a fegyelmi eljárás lefolytatására tesz javaslatot, és ha a munkáltató a fegyelmi eljárást megindítja, a Kar fegyelmi eljárás idejére az etikai eljárást felfüggeszti.
(5) Ha a fegyelmi eljárásban
a) fegyelmi vétség megállapítására került sor, a Kar az etikai eljárást megszünteti,
b) fegyelmi vétség megállapítására nem kerül sor, a Kar az etikai eljárást folytatja” – tartalmazza a törvényjavaslat.
A próbaidő 3 hónap
A tanárok próbaideje nem 6, hanem csak 3 hónap lesz. A javaslat úgy fogalmaz:
“(1) A kinevezésben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidőtkell kikötni.
(2) A próbaidő nem hosszabbítható meg”.
A felmentési idő
A most benyújtott törvényjavaslat szerint a felmentési idő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.
“Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvan napos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött
öt év után egy hónappal;
tíz év után két hónappal;
tizenöt év után három hónappal;
húsz év után négy hónappal;
huszonöt év után öt hónappal;
harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.
Kollektív szerződés nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg” – mondja ki a törvény tervezete.
Rendkívüli felmentéssel a munkáltató élhet, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kötelezettségszegése, illetve a jogviszony fenntartását lehetetlenné tévő magatartása esetén. A rendkívüli felmentés esetén fegyelmi eljárásnak nincs helye.
Lemondási idő: 3 hónap
A törvényjavaslat a következőképpen rendelkezik a pedagógusok lemondásáról: “a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyról bármikor lemondhat. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyról történő lemondását köteles megindokolni. A lemondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lemondási ideje kilencven nap. Határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon”.
Végkielégítés
A törvényjavaslat szerint “a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló végkielégítésének mértéke, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő legalább
három év: egy havi,
öt év: két havi,
nyolc év: három havi,
tíz év: négy havi,
tizenhárom év: öt havi,
tizenhat év: hat havi,
húsz év: nyolc havi távolléti díjának megfelelő összeg.
A végkielégítés bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült” – tartalmazza a javaslat.
Napi munkaidő: 8 óra
“A teljes napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő)”. Azaz, elhagyták a 12 órás felső korlátot.
Szabadság: évi 50 napra emelkedik
Azt már a belügyi tárca keddi közleménye is kiemelte, hogy “az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet”. “A nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára,
továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus
esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki” – tartalmazza a törvényjavaslat.
A tanévet legfeljebb egy hónappal lehet meghosszabbítani, ha a tanév közben „merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országos ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a kötelező 180 tanítási nap”.
Áthelyezés
Amíg egy pedagógusnak alsó osztályos gyermeke van, addig nem lehetne átvezényelhető, de kikerült az is a javaslatból, hogy tanársztrájk esetén másik intézménybe küldjék a diákokat.
“A tanárok magánélete sérthetetlen”
A belügyi tárca az egyeztetések során már visszalépett a márciusi verzióból: így már nem ellenőrzik a tanárok saját, otthoni számítógépeit és más elektronikai eszközeit. „Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet” – írták a közleményben.
Véleményezési jog
A most benyújtott törvényjavaslat szerint a pedagógusoknak és tantestületeknek jellemzően véleményezési joga lesz az intézményüket/iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozza meg.
(Forrás: atv.hu)
