„Kisebb hiba csúszott a rendszerbe” – fogalmazott Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója az ATV műsorában. A következmények azonban korántsem jelentéktelenek.
A mágnesszalagos nyilvántartásokban ugyanis az ügynökök neve mellett az általuk megfigyelt személyek neve is szerepelt. Az adatfeldolgozás során ezek közül egyesek tévesen a hálózati személyek nyilvános adatbázisába kerültek.
Lezsák Sándort csak megfigyelték
A tévedés első bizonyított érintettje Lezsák Sándor. A politikus neve hálózati személyként jelent meg, holott a levéltár megállapítása szerint nem az állambiztonság együttműködője, hanem annak megfigyeltje volt.
A levéltár és Magyar Péter miniszterelnök is bocsánatot kért tőle.
A főigazgató személyesen vállalta a felelősséget a hibáért. Elmondása szerint több ezer megfigyelt neve szerepelhet a mágnesszalagokon, de még vizsgálják, hányan kerültek közülük tévesen a nyilvános adatbázisba. Az érintett bejegyzéseket eltávolítják.
A hiba a mágnesszalagos adatok feldolgozásánál történt, a 6-os kartonokat és a nyilvántartási naplókat nem érinti.
A karton valódi lehet – az ügynökvád mégis hamis
Cseh Gergő Bendegúz egy másik, legalább ilyen fontos körülményre is felhívta a figyelmet.
1. A nyilvánosságra hozott mintegy 60 ezer név között nemcsak olyanok vannak, akik éveken át jelentettek.
2. Szerepelnek olyanok is, akiket megzsaroltak, akik kényszerből működtek együtt, vagy akiknek a beszervezése végül meghiúsult.
3. Előfordult, hogy valaki aláírta a beszervezési papírt, majd elmondta az ismerőseinek, mi történt. Ezzel leleplezte a kapcsolatot, ezért kizárták a hálózatból – a kartonja azonban megmaradt.
A főigazgató szerint ezért különösen veszélyes pusztán egy név vagy karton alapján ítélkezni.
A levéltár nem döntheti el, ki volt valóban besúgó
A főigazgató hangsúlyozta: a levéltár nem mérlegelheti, melyik dokumentumot tartja erkölcsi szempontból közzétehetőnek.
A törvény előírja bizonyos irattípusok nyilvánosságra hozatalát. Ha létezik egy karton, naplóbejegyzés vagy mágnesszalagos adat, azt a levéltárnak közzé kell tennie.
Az iratokban szereplők tényleges tevékenységének megítélése már más kérdés. A levéltár nem bíróság, és nem is erkölcsi ítélőszék.
Februárban jöhetnek a valódi válaszok
A közel tízezer beszervezési dossziét várhatóan 2027 februárjának végén hozzák nyilvánosságra. Ezek már arról is árulkodhatnak, milyen körülmények között szerveztek be valakit, mivel zsarolták, jelentett-e ténylegesen, és miért szakadt meg az együttműködés.
A mintegy egymillió oldalnyi dokumentum feldolgozásakor ugyanakkor védeni kell azokat, akik nem az állambiztonságnak dolgoztak, hanem annak áldozatai voltak. Ezért a róluk szóló személyes adatokat kitakarják.
A konkrét ügynökjelentéseket sem hozzák általánosan nyilvánosságra, de az érintettek kikérhetik a rájuk vonatkozó iratokat.
A mostani botránynak így két tanulsága van: a hibás adatfeldolgozásból ártatlan emberekre vetülhetett a besúgás gyanúja, de még a hibátlanul közzétett állambiztonsági iratokból sem lehet automatikusan megállapítani, ki mit tett valójában.
Forrás: Index, ATV Start,
