A „csúcstalálkozó előtti csúcstalálkozó” célja, persze szavakban más, mint a címben volt olvasható, csupán annyi: hogy az európai vezetők egységes álláspontot alakítsanak ki Trump várva várt Putyin-találkozója előtt. [Ők, akik nem férnek oda a két világhatalom tárgyalóasztalához, ők, akik – ma már világos – a tárgyalás kudarcában és a háború folytatásban érdekeltek.]
Londonban viszont aggódnak: attól tartanak, hogy Merz, Emmanuel Macron vagy Kaja Kallas EU-s külügyi főképviselő „nem túl diplomatikus” megjegyzései felingerelhetik Trumpot, ezért arra kérték az európai kollégákat, hogy tartózkodjanak az ilyen nyilatkozatoktól
Az európai állásfoglalás, amennyiben erősen hat Trumpra, akár kétségessé is teheti a pénteki világhatalmi találkozót. Putyin ugyanis meggondolhatja magát. Ne felejtsük: a találkozót Trump kezdeményezte.
A kommunikációs stílus is feszültséget kelt. Míg Keir Starmer brit miniszterelnök nyilvános kommentár nélkül hagyta a közös európai nyilatkozatot az Ukrajnát is bevonó békemegoldásról. Merz többször is nyilvánosan állást foglalt, például Zelenszkij részvételét sürgette az alaszkai találkozón. Kallas úgy fogalmazott: „Nem fogadhatjuk el, hogy területi kérdésekről Európa és Ukrajna feje fölött tárgyaljanak vagy döntsenek Oroszország és Amerika között.”
A britek viszont óvatosabb hangnemet preferálnának, attól tartva, hogy Trump ingerülten utazna Alaszkába, és az európaiak teljesen kiszorulnának a tárgyalásokból. Egy forrás szerint: „Más európai kollégáinkkal ellentétben mi nem teszünk nyilvános követeléseket az amerikaiak felé.” Az agresszívebb európai kommunikáció az amerikaiak rosszallását válthatja ki.
Friedrich Merz német kancellár ma Ukrajna-csúcsot szervez a berlini kancellárián, amelyen három virtuális találkozó lesz.
14:00 – Az első online egyeztetésen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen EU-bizottsági elnök, António Costa az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Franciaország, Nagy-Britannia, Finnország, Olaszország és Lengyelország állam- és kormányfői.
15:00 – A második megbeszéléshez csatlakozik Donald Trump amerikai elnök és J. D. Vance alelnök is. Ez a kör különösen nagy figyelmet kap.
16:30 – A harmadik ülés ugyanabban az összetételben zajlik, mint az első, és célja a Trump–Vance-beszélgetés európai értékelése.
Merz a találkozók eredményeiről később tájékoztat, pontos időpont nélkül.
Itt és most csak látszólag sok a ha, valójában egy csomagban lapul. Ha Zelenszkij és a mögötte álló európai erők kellően bekavarnak és fel tudják ingerelni a hiúsága által is vezérelt amerikai elnököt. Ha Berlin utóbb olyan „eredményeket” szivárogtat ki, amelyek Putyin érdekeivel élesen elletétesek. Ha Zelenszkij olyan pozícióba tornássza fel magát, „mintha ő is ott ülne a tárgyalóasztalnál”, akkor kétségessé válhat a csúcstalálkozó értelme. Mert nem csak Trumpot lehet felhergelni, hanem Putyint is. Most minden Trump eltökélt erején és higgadtságán múlik. Miközben a nyugati világsajtó is bőszen ellene dolgozik.
(Blick & AcNews)
