Drámai fordulatokkal súlyosbodik az Ukrajnát megrázó korrupciós botrány, ami miatt Volodimir Zelenszkij elnök politikai és katonai túlélése is kérdésessé vált. Az „Enerhoatom-ügy” néven ismertté vált korrupciós háló leleplezése már az ukrán állam vezetői köréig ér. A Nyugat bizalma meginogni látszik, a hadseregben pedig nyílt fenyegetések fogalmazódnak meg az elnökkel szemben.
A botrány az Energohatom állami energetikai vállalat körül robbant ki. Sorra kerülnek rács mögé a vezető tisztségviselők, akiket százmilliós nagyságrendű vesztegetésekkel, sikkasztással és pénzmosással gyanúsítanak. A gyanúsítottak közül többen óriási összegű óvadék ellenében kerülhetnének csak szabadlábra. Az exminiszteri tanácsadó Ihor Mironjuk 126 millió, a biztonsági igazgató, Dmtrij Baszov 40 millió hrivnya kifizetésével, Leszja Usztyimenko – akinek a férje orosz állampolgár – pedig 25 millió ellenében. A nyomozók emellett készülnek bevonulni az ukrán védelmi minisztériumba is a túlárazott katonai beszerzések miatt.
A szálak a Minyics–Cukerman-hálózathoz vezetnek, amelynek vállalkozásai – köztük a dróngyártó „Firepoint”, más néven a „Flamingó” rakéták fejlesztője – hatalmas állami megrendeléseket kaptak az elmúlt években. A vállalat a háború előtt még szereplőválogatással foglalkozott Zelenszkij műsoraihoz. Ma viszont Ukrajna egyik legnagyobb hadiipari beszállítója, milliárdos szerződésekkel, noha egyre súlyosabb minőségi kifogásokkal.
A botrány már a nemzetközi színtérre is átterjedt. A Politico arról ír, hogy Ukrajna könnyen elveszítheti az EU-tól érkező létfontosságú támogatások egy részét, ha nem sikerül helyreállítani a bizalmat. A német kancellár is figyelmeztetett: a korrupció elleni valódi fellépés nélkül Európa támogatása nem magától értetődő. Kaja Kallasz, az uniós diplomácia vezetője pedig „rendkívül súlyosnak” nevezte az ügyet.
Közben Ukrajnán belül egyre feszültebb a hangulat: az Azov korábbi vezérkari főnöke nyílt ultimátumot adott. Szerinte mindaddig csak üres beszéd a korrupció elleni harc, amíg nem kerülnek rács mögé a korábbi energiaügyi vezetők, köztük Herman Haluscsenko exminiszter.
„Ha a hatalom tovább menti a barátait, akkor a nép – és ezzel együtt a hadsereg – fogja kézbe venni az ország sorsát”
– fogalmazott Bohdan Krotjevics.
Zelenszkij rendkívüli sietséggel próbálja menteni a helyzetet. Szankciókat írt alá a külföldre menekült Minyics és Cukerman ellen, ám ezek jóval enyhébbek a korábbi elnöki intézkedéseknél, és csupán három évig érvényesek. Az ukrán sajtó arra is emlékeztet: a kiszivárgott hangfelvételek szerint Zelenszkij igenis kapcsolatban állt Minyiccsel a gyanús tranzakciók idején. Hiába állítja most, hogy „semmi köze” a történtekhez.
A botrány már nem egyszerű korrupciós ügy – sokak szerint Ukrajna politikai válságának nyitánya. Ha a hadsereg elégedetlensége tovább nő, könnyen lehet, hogy a következő hetek döntik el Zelenszkij sorsát. A jelenlegi helyzetben a kérdés nem az, hogy megrendült-e az elnök hatalma, hanem az, hogy mikor omlik össze.
