A felfedezés a K2-18b nevű bolygóhoz köthető, amely a Naprendszeren kívül helyezkedik el, 124 fényévnyi távolságra a Földtől.
Az asztrofizikusok, akik a K2-18b exobolygó légkörét vizsgálják, kis mennyiségben olyan molekulákat azonosítottak, amelyeket a Földön kizárólag egyszerű élőlények – például tengeri fitoplanktonok – termelnek. Konkrétan a dimetil-szulfidról (DMS) van szó, amely egy kémiai vegyület.
A kutatók szerint eredményeik eddig a legerősebb bizonyítékok az űrbéli élet létezésére. „Ez egy nagy, áttörést jelentő pillanat” – írták le felfedezésüket.
„Nincs más, az életen kívüli mechanizmus, ami megmagyarázhatná, amit látunk. Minden eddigi tudásunk alapján úgy tűnik, a legvalószínűbb forgatókönyv egy óceánnal borított világ, amely lüktet az élettől. Amit most látunk, az valószínűleg az első jele egy lakott idegen világnak, és ez egy történelmi jelentőségű pillanat” – mondta Nikku Madhusudhan professzor, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének munkatársa. A professzor hozzátette: a felfedezés „fordulópont lehet, amely után képesek lehetünk választ adni a legalapvetőbb kérdésre: egyedül vagyunk-e az univerzumban?”
Dr. Ian Whittaker, az angliai Nottingham Trent Egyetem űrfizika szakértője ugyanakkor óvatosabb. Úgy véli, bár a kutatás tudományosan korrekt módon zajlott, „önmagában a molekulák jelenléte és az, hogy a bolygón lehetnek hidrogénalapú légkört és folyékony vízű óceánt fenntartó feltételek, még nem jelenti azt, hogy ott már kialakult vagy kialakulhat az élet”.
A K2-18b exobolygó a Leo (Oroszlán) csillagképben található, és 124 fényévnyire van a Földtől. A NASA Kepler űrtávcsöve fedezte fel 2015-ben. A bolygó körülbelül 2,6-szor nagyobb és nyolcszor nehezebb, mint a Föld – írja a PolsatNews.
A tudósok szerint a K2-18b felszínén lévő hőmérséklet hasonló lehet a Földön tapasztalt hőmérséklethez. Korábbi megfigyelések során jelentős vízgőz-mennyiséget találtak a bolygó légkörében. Később metánt és szén-dioxidot is kimutattak.
Bár ezek a vegyületek az élet jelenlétére is utalhatnak, fontos tudni, hogy természetes folyamatok – például vulkáni tevékenység – révén is keletkezhetnek.