A gyermekvédelemben bántalmazást elszenvedők támogatásáról, a vagyonadóról, a kata átalakításáról, az egészségügyi várólisták csökkentéséről és a 2027-es költségvetésről is beszélt Magyar Péter a kormány október 9-i tájékoztatóján. A bejelentések között szerepelt a paksi védekezésben részt vevő dolgozók jutalmazása, az ekhó szabályainak módosítása, valamint a sport és a pártpolitika szétválasztására irányuló törvényjavaslat is.
Egymilliárd forintos alap a gyermekvédelemben bántalmazottaknak
A kormány korábbi bejelentése szerint egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot hoztak létre azok számára, akiket állami gondoskodásban bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem ért. Az érintettek 2027. január 1-jétől jelentkezhetnek a támogatásra, és nem kell bizonyítaniuk, hogy bántalmazás érte őket.
Az alapból ugyanakkor nem közvetlen pénzbeli kártérítést fizetnek. A keretből pszichológiai, egészségügyi, jogi, lakhatási és munkavállalási segítséget finanszíroznak.
Magyar Péter szerint le kell váltani az Állami Számvevőszék elnökét
Magyar Péter az Állami Számvevőszék vezetéséről is beszélt. Szerinte a kormány kétharmados felhatalmazást kapott arra, hogy az intézmény elnökét is leváltsa. A miniszterelnök azzal vádolta Windisch László intézményét, hogy az ellenzéki szereplőket súlyosan megbírságolta, miközben a Fidesz ügyeit nem vizsgálta.
A sajtótájékoztató elején Magyar Éva kormányszóvivő közölte, hogy 13 órakor be kell fejezniük a tájékoztatót. Magyar Péter erre a közmédiának üzent, amely akkor egy sorozatot közvetített.
„Nem várjuk el, hogy megszakítsák, de azt gondolom, talán közérdeklődésre tart számot a kormány döntéseinek sorozata” – mondta.
Jutalmat kapnak a paksi védekezés résztvevői
Magyar Péter a paksi atomerőmű helyzetéről is beszámolt. Elmondása szerint a Duna Paksnál mért vízhozama jelenleg alacsonyabb, mint augusztus környékén volt.
„Ez azt jelenti, hogy hetek óta állna a paksi atomerőmű. Nem mindig az összes turbinája, de jelenleg valószínűleg az összes, ha nem épült volna meg a fenékküszöb” – fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette, hogy egyhavi leállás körülbelül 50 milliárd forintos kiesést okozott volna. A sajtótájékoztatón aktuális fényképeket is bemutatott a Duna érintett szakaszáról.
A kormány döntött arról is, hogy elismerésben és jutalomban részesíti a paksi védekezési munkában részt vevőket. A döntés 1100 embert érint, akik egyhavi juttatást kapnak. Az intézkedés 889 millió forintba kerül a költségvetésnek, az elismeréseket október 23-án adják át.
15–25 ezer adóalanyt érinthet a vagyonadó
A vagyonadó részleteiről Magyar Péter azt mondta, hogy az emberek és a vállalatok több mint 90 százaléka pozitívan fogadta a bejelentéseket. Szerinte a változtatások szerepeltek a Tisza programjában, és a kormány most végrehajtja azokat. A miniszterelnök azt is közölte, hogy a Pénzügyminisztérium egyeztetett az érintettekkel, és a vagyon külföldre menekítését lehetővé tevő kiskapukat is be akarják zárni.
Magyar Péter szerint Magyarországon kedvező a tőkejövedelmek adózása, miközben a vagyon egyre inkább koncentrálódik, a munkavállalókra és a vállalkozásokra pedig nagyobb adóteher jut.
„A vagyonadó a produktív beruházások felé tereli a tőkét, hogy ne holtvagyonokban álljon a pénz” – mondta, hangsúlyozva, hogy az adó a magánvagyont terheli.
A bejelentés szerint a vagyonadó személyenként egymilliárd forintos vagyonhatár felett lépne életbe. Az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után 1 százalékot kellene fizetni, 100 milliárd forint felett pedig az adókulcs 1,5 százalékra emelkedne.
A vagyon nagyságát 2026. december 31-i állapot szerint vizsgálnák, a fizetési határidő pedig 2027. augusztus 31. lenne. A kormány várakozásai szerint 15–25 ezer adóalanyt érinthet az intézkedés, amelyből körülbelül 7 milliárd forintos bevételt remélnek.
Magyar Péter közlése szerint a szabályozást alkotmányossági szempontból is megvizsgálták, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig segítséget nyújt majd az érintetteknek. Fizetési halasztás lehetőségével is számolnak. Külön törvény rendelkezne a vagyon kimenekítéséről, és a NAV már a 2026-os ügyleteket is vizsgálhatná.
Visszatérhetnek a mellékállású vállalkozók a katába
A kata átalakításáról Magyar Péter azt mondta, hogy a kormány célja az adózási forma szélesebb körű elérhetővé tétele.
„Jelentősen bővülni fog az alanyi kör, visszatérnek a mellékállású egyéni vállalkozók is. 18-ról 22 millió forintra növeljük a bevételi értékhatárt, ez is elvárása volt az érintetti körnek. Felemeljük az ellátási alapot. Azzal ellentétben, amit a propaganda terjeszt, ez nem adóemelés, hanem pluszszolgáltatások járnak a kata mellé” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Magyar Péter arra is kitért, hogy 2013 óta a minimálbér több mint háromszorosára nőtt, miközben a kata tételes adója nem változott. Szerinte az adó emelésének fő oka, hogy a katás vállalkozók is jogosulttá válhassanak nyugdíjra, táppénzre és más ellátásokra. A miniszterelnök szerint a változtatás költségvetési szempontból nagyjából nullszaldós lenne.
Megszűnik az EKHO egyik kivétele
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az EKHO szabályai is változnának. Magyar Péter szerint a professzionális sportolókra vonatkozó kivétel mindössze 200 embert érinthet: ők 500 millió forintos bevételig alkalmazhatták az ekhót, míg másoknál a határ 60 millió forint volt. A kormány ezt a különbséget szüntetné meg.
„Ebből a három változtatásból látszik az, hogy a Tisza-kormány merre halad: a fejlődés felé szeretnénk vinni az országot, és a kivételeket meg fogjuk szüntetni” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ötszázmilliárd forinttal több jutna az egészségügyre
A kormány vállalása szerint a 2027-es költségvetésben 500 milliárd forinttal növelik az egészségügyre fordított forrásokat. Emellett Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vezetésével már megkezdték a kórházi várólisták csökkentését célzó programot.
„Alapjaiban alakul át a rendszer” – mondta Magyar Péter.
A miniszterelnök szerint csak csípő- és térdprotézisműtétre 30 ezren várnak, és vannak olyan betegek, akik már öt éve szerepelnek a listán.
„Egyszerre van jelen a súlyos szakemberhiány, a szervezetlen működés, kihasználatlan műtők sora áll” – sorolta a problémákat.
A kormány több tízmilliárd forint többletforrást biztosítana a csípő- és térdprotézis-, valamint a szürkehályog-műtétekre, mivel ezeknél a beavatkozásoknál a leghosszabbak a várakozási idők. Magyar Péter megjegyezte, hogy az előző kormány is próbálkozott a várólisták csökkentésével, de szerinte nem ért el eredményt.
A kormányfő azt is kijelentette, hogy a többletmunkát meg kell fizetni. A teljesítmény értékelésekor nemcsak a műtétek számát, hanem az eredményességet, a betegek elégedettségét és a rehabilitáció hosszát is figyelembe vennék.
Azokkal a betegekkel, akik az előző kormány időszakában kialakult helyzet miatt legalább egy éve várnak műtétre, az egészségügyi munkatársak egyenként felvennék a kapcsolatot. Felmérnék az állapotukat, és egyeztetnének velük a szükséges következő lépésekről.
A kormány a felszabaduló műtéti időpontok jobb kihasználását is tervezi. Azok a betegek, akik rövid határidővel is vállalni tudják a beavatkozást, önkéntes tartalék várólistára jelentkezhetnének.
Készül a 2027-es költségvetés
Magyar Péter közlése szerint a 2027-es költségvetés összeállítása még folyamatban van, ezért egyelőre nincsenek végleges számok. A dokumentumot az Országgyűléshez történő benyújtása előtt 15 nappal el kell küldeni a Költségvetési Tanácsnak, így erre még októberben sor kell kerülnie. A kormány a folyamat alakulásáról tájékoztatást ígért.
A miniszterelnök azt állította, hogy a Tisza-kormány „csődközeli helyzetben” vette át a 2026-os költségvetést, amelyet az előző kormány „trükkök százaival meghamisított”.
Szerinte a korábbi költségvetés fenntartása rövid időn belül államcsődhöz vezetett volna, ezért mindenképpen csökkenteni kell a hiányt. Ezt az euró bevezetésének céljával és a költségvetés fenntarthatóságával is indokolta.
Magyar Péter elmondása szerint a kormány eddig több ezer milliárd forintot takarított meg a felesleges kiadások és a túlárazások visszafogásával, és ezt a munkát folytatni kívánja.
A megtakarítások mellett a minisztériumok saját kiadásainak csökkentését is fontosnak nevezte. A költségvetésben szerinte az egészségügy, az oktatás, a magukra hagyott társadalmi csoportok és az állami alkalmazottak támogatása, valamint a munkakörülmények javítása kapna hangsúlyt.
„Nem lehet félév alatt és nem lehet egy költségvetéssel minden problémát megoldani” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kormány iránya és középtávú tervei így is láthatóvá válnak majd.
Elválasztanák a sportot a pártpolitikától
A sportklubok vezetésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról is beszélt a miniszterelnök. A tervezett változtatásokról szólva bírálta az előző kormány sportpolitikáját.
„Vicces, amikor az előző rendszer komisszárjai, akik a szövetségekbe, klubokba is betették a lábukat, most Rákosi-rendszert kiáltanak. Nem ismerik a történelmet és ne Schmidt Máriától tájékozódjanak. Pont az ő kormányzásuk alatt történt, hogy állami vezetők ültek sportklubok élére, még át is neveztek sportklubokat. A kormány javaslata alapján az ellenkezője történik, megszabadítjuk a sportot a pártpolitikától” – fogalmazott Magyar Péter.
A miniszterelnök arra számít, hogy az Országgyűlés november környékén fogadhatja el a törvényjavaslatot, amely még az idén hatályba léphet.
Magyar Péter Kubatov Gábort „nem túl tehetséges autóneppernek” nevezte, Deutsch Tamás nevét pedig szójátékkal említette: „a nemzet portolója, bocsánat, sportolója”.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a tervezett változtatások nem a sport állami támogatásának csökkentését célozzák. Elmondása szerint az állam legalább annyit, egyes területeken pedig többet is költhetne a sportra, különösen az amatőr- és tömegsport támogatására.
Vitézy Dávid a kormány tájékoztatóján az uniós forrásokról és a Déli Körvasút beruházásának jövőjéről is beszélt. Elmondása szerint az uniós pénzeknek köszönhetően jelentős fejlesztések és beruházások indulhatnak el, amelyek a költségvetésben is megjelennek majd. Hangsúlyozta, hogy az állami kiadások nem csökkennek, az uniós források azonban kompenzálhatják ezeket a tételeket.
Vitézy szerint Magyarország már benyújtotta a kifizetési kérelmet, ahogyan a többi 26 uniós tagállam is, jelenleg pedig a technikai ellenőrzés zajlik. Állítása szerint eddig nem merült fel probléma. Hozzátette, hogy a kondicionalitási eljárás megszüntetése is várható, amit elmondása szerint az Európai Tanács egyhangúlag támogatott.
Szabálytalanságok gyanúja merült fel a Déli Körvasútnál
Vitézy ezután a Déli Körvasút beruházására tért át. Bár a projekt még messze van a befejezéstől, az átvilágítás során több döntést is meg kellett hozniuk. Mint elmondta, a Fekete-tengertől nyugatra közlekedő összes tehervonat ezen az útvonalon halad, és három európai közlekedési korridor is itt találkozik, ezért kiemelt jelentőségű fejlesztésről van szó.
„A korábbi közbeszerzések kapcsán jogsértések gyanúja merült fel, tehát ezzel foglalkoznia kellett a kormánynak” – fogalmazott.
A beruházást alapvetően uniós forrásokból finanszírozzák: a projekt egyik támogatási tétele 210,4 milliárd, a másik 157,7 milliárd forint. Vitézy szerint ezek kivételes uniós források, a szerződések megkötésében pedig az Európai Bizottság illetékes szerve is szerepet vállal.
A műszaki készültség jelenleg 42 százalékos, a vágányok körülbelül 30 százaléka pedig október végére válhat használhatóvá. A beruházás befejezéséig ugyanakkor még több mint két év lehet hátra.
Vitézy szerint olyan gyanú merült fel a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban, amely a teljes projekt folytatását veszélyeztetheti. Elmondása alapján a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd esetében felmerült az összejátszás gyanúja, ami miatt az Európai Unió akár a teljes támogatást is megvonhatja. Ez csaknem 360 milliárd forint kiesését jelentené, és alapjaiban kérdőjelezné meg a beruházás jövőjét.
Vitézy ismertetése szerint a beruházást tervező Kontúr Csoportot később Mészáros Lőrinc felvásárolta. A politikus állítása szerint a tervezőcég olyan, a közbeszerzés szempontjából fontos információkhoz férhetett hozzá, amelyek előnyt biztosíthattak a V-Hídnak az ajánlat elkészítésekor.
Vitézy szerint felmerült annak a gyanúja, hogy a V-Híd és a Kontúr Csoport összejátszott, amivel a kivitelező versenyelőnyhöz juthatott. Ez összeférhetetlenséget jelenthetett volna, és a V-Híd kizárását is indokolhatta volna a közbeszerzésből.
A politikus szerint ennek ellenére a V-Híd nyerte el a munkát, majd később felvásárolta azt a céget, amely Vitézy megfogalmazása szerint „segített nekik abban, hogy nyerjenek”.
A felmerült gyanúk következményeiről és a beruházás folytatásáról a támogatás sorsa dönthet. Amennyiben az uniós forrásokat megvonják, a csaknem 360 milliárd forintos kiesés miatt a projekt jövője is bizonytalanná válhat.
