Az ukrán hírszerzés tisztviselői azt tervezték, hogy drónokkal és dinamittal rombolják Moszkvát, de az amerikaiak ezt megakadályozták.
Az NSA titkos aktáiból derült ki, hogy az ukrán katonai hírszerző szolgálat (HUR) vezetője, Kijlo Budanov állt a tervezés mögött. Állítólag februárban utasította tisztjeit, hogy az orosz invázió első évfordulójára, február 24-ére tervezzenek támadásokat „mindazzal, amivel a HUR rendelkezik”. Ezek közé tartozott például egy dinamittámadás az ukrajnai frontvonaltól légvonalban mintegy 300 kilométerre fekvő Novorosszijszk orosz fekete-tengeri kikötője ellen is. És Moszkvát is célba vették volna.
Washingtonban az amerikai tisztviselők azonban titokban figyelemmel kísérték az ukrán terveket. Február 22-én az ukrán katonai hírszerzés, a HUR kénytelen volt beleegyezni a támadások elhalasztásába – áll a CIA titkos jelentésében.
A nyilvánosságra került aktákból kiderül, hogy milyen feszültségek vannak a szövetségesek között. Ukrajnát, amely még magában Oroszországban is szívesen támadna célpontokat, Moszkvát sem kímélve, az Egyesült Államok tartja kordában, amely nem akar közvetlen konfrontációt Oroszországgal.
A tét nagy. Ha egy ilyen támadásban az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használnának, Putyin ezután nukleáris fegyverekkel indíthatna ellentámadást – áll a jelentésben.
Emellett az amerikai hírszerző ügynökségek attól tartanak, hogy Peking úgy tekint a NATO által szállított fegyverekkel orosz területen végrehajtott támadásokra, mint egyfajta közbeavatkozásra. Ez pedig indoklásként szolgálhat arra, hogy Kína maga is fegyvereket szállítson Moszkvának.
A jelentés szerint Kijev tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, hogy nem hajt végre támadásokat amerikai fegyverekkel. A The Washington Post egy névtelenül nyilatkozó ukrán tisztviselőt idéz, aki szerint a decemberi orosz légibázis elleni támadást ukrán drónokkal hajtottak végre.
Mindeközben újra és újra gyanús robbanások és dróncsapások történnek Oroszországban, több száz kilométerre a fronttól. A nyugati hírszerző szolgálatok is Ukrajnát gyanúsítják ezek mögött.
Hivatalosan azonban Kijev nem ismeri el az ilyen támadásokat. Az ukrán csúcsvezetők, köztük maga a titkosszolgálat vezetője azonban többször is rejtélyes és kacér kijelentéseket tesz a támadásokkal kapcsolatban – ami talán arra utal, hogy tudnak a dologról.
A nyugati titkosszolgálatok szintén Ukrajnát gyanúsítják a Daria Dugina elleni tavalyi autós robbantásos merénylet mögött.
Legutóbb vasárnap történt egy újabb incidens Moszkva közelében. Az orosz biztonsági erők egy 17 kilogramm robbanóanyaggal megrakott harci drónt találtak a fővárostól északkeletre, egy erdős területen. A drón állítólag azért zuhant le, mert kifogyott belőle az üzemanyag. A jelentések szerint a repülőgép ukrán eredetű volt.
Ukrajna számára az ilyen incidensek moráljavítók, amelyeket a közösségi médiában ünnepelnek. Oroszország számára viszont aggodalomra adnak okot. Már most is vannak következményei: több oroszországi régióban idén május 9-én, amikor Oroszország a náci Németország felett aratott győzelemre emlékezik, nem tartanak katonai felvonulást – a megnövekedett „terrorfenyegetettség” miatt.
