Extrém mértékű szárazsággal fenyeget bennünket a július, az aszály pedig egyre katasztofálisabbá válik az országban. Reisz András meteorológus elmondta, a szélsőséges időjárás egyértelműen a klímaváltozás valós és bőrünkön érezhető következménye.
Reisz emlékeztetett: a statisztikák szerint a nyári csúcshőmérséklet jellemzően július közepén, 15-e és 25-e között szokott bekövetkezni. A magyarországi melegrekordot – 41,7 Celsius-fokot – is ekkor mérték még 2007-ben. Elképzelhető, hogy idén a hőmérő szála még feljebb kúszik, az időjárás azonban napról-napra változhat, ezt pedig a hosszabb távú előrejelzések is jól szemléltetik.
„Ne felejtsük el, hogy májusban hidegebb volt, mint szokott. Aztán hirtelen jött egy fordulat, és gyakorlatilag egy-két nap alatt belecsöppentünk a trópusi forróságba, a cirkulációkban hirtelen ingadozások lehetnek. Ha nem is a pontos, hanem a felületesebb szezonális előrejelzést nézzük, akkor inkább annak van nagyobb esélye, hogy az átlagosnál melegebb és szárazabb nyári idő az évszak további részében is folytatódik” – mondta az időjós.
Nemcsak a hőség, hanem az UV-B sugárzás is rendkívül magas szintre rúg majd. Reisz szerint a száraz levegő, valamint a szubtrópusi eredetű légáramlatok miatt különösen erős lesz az UV-terhelés, ezért fontos bőrünk megfelelő védelme – figyelmeztett rá a meteorológus az Indexben.
A nagyvárosokban kialakuló hősziget-hatás miatt éjszaka sem tud lehűlni a levegő, így a nyári forróság itt még elviselhetetlenebb lesz. Ez a jelenség ugyan önmagában nem újkeletű, de a klímaváltozással együtt napjainkban fokozottan érvényesül.
A meteorológus szerint hosszú távon nemcsak az időjáráshoz kell hozzászoknunk, hanem az életmódunkat is a változó körülményekhez kell igazítanunk. A védekezés eszközei már adottak, de rajtunk múlik, hogy élünk-e velük.