ACNEWS

Megölte a szikla a magyar házaspárt, Tápiószele gyászol

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay
István és felesége úgy tervezték, az üzbegisztáni lesz az utolsó túrájuk, dehogy sejtették, hogy pont ott ér véget az életük.
Hirdetés
Ad image

Tápiószele gyászolja a 74 éves Sápi Pista bácsit és feleségét, Marikát, akiket Üzbegisztánban megölt a hegyoldalról legördülő, teherautó méretű szikla. A magyar házaspár sok természetszerető embernek nyújtott életre szóló élményt különleges túrázásaival. Egy közeli barátjuk szerint úgy tervezték, ez lesz az utolsó, komolyabb külföldi túrájuk. Istvánék háza most üresen árválkodik, a redőny lehúzva, a kertben lombjukat vesztett fák, barnára fagyott virágok… Két zsemleszínű kutya várja haza a gazdáját. Nem sejtik, hogy soha többé nem tér haza.

„Innen indultak el erre a végzetes túrára. Múlt hét szerdán köszöntek be elbúcsúzni, azzal, hogy másnap indulnak, s amíg távol vannak, én gondoskodom a két kutyájukról – mesélte a blikknek a szomszédasszony, Terézia. – Menhelyi állatok voltak, sok éve fogadták őket örökbe. Fogalmam sincs, mi lesz velük István bácsiék halála után. Amíg nem kerülnek el, én biztosan gondozom őket – ígérte a megtört fiatalasszony. A hétvégén a kisvárosban gyertyát gyújtottak István és Marika tiszteletére. „Tavaly Grúziában jártak, idén tavasszal Azerbajdzsánban. Azt mondta István az indulás előtt: „Ez még a bakancslistánkon van. De hát 73 éves vagyok. Ez lesz az utolsó, hosszabb külföldi túránk.” Hát hogy gondolhattam volna, hogy így teljesedik be ez a gondolat” – mondta zsebkendőjét szorongatva Mária, a megemlékezés szervezője.

Pista bácsi fia, ifjabb Sápi István most kezdi felfogni, hogy milyen csapás érte. „Csütörtökön a rendőrök csöngettek. Azt mondták, baj történt, fel kell hívnom a külügyminisztériumot. Akkor mondták el, hogy halálos baleset érte az édesapámat és a feleségét. Amikor értesültem a szerdai balesetről, azonnal összeszorult a szívem. Valahogy megéreztem, hogy ők lehetnek az áldozatok, és apám meghalt. Három hete találkoztunk, örömmel mesélt arról, hogy nemsokára indulnak ismét egy útra. Nem féltettem őket, profi túrázók voltak, kéthetente mentek valahova” – emlékezett ifjabb Sápi István.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés