A tavasz beköszöntével ismét elérkezik az óraátállítás ideje. Idén még biztosan sor kerül rá: március 30-án, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat, ezzel pedig megkezdődik a nyári időszámítás. Bár ez hosszabb nappalokat és több természetes fényt jelent, sokak számára az átállás kellemetlenségekkel jár.
Mi a helyzet az óraátállítás eltörlésével?
Az Európai Unió évekkel ezelőtt határozott az óraátállítás megszüntetéséről, de a döntés végrehajtása azóta is várat magára. A kormány álláspontja szerint, ha uniós szinten egységes megoldás születik, akkor a nyári időszámítás megtartása lenne a kedvezőbb.
2018-ban az Európai Bizottság konzultációt indított, amelyben 4,6 millió ember véleményét kérték ki – a válaszadók 80%-a az óraátállítás eltörlése mellett voksolt. A tervek szerint 2021-től meg kellett volna szüntetni az átállítást, ám a tagállamok között nem született egyezség. A végső döntés nagy hatással lenne a gazdaságra, közlekedésre és energiafogyasztásra, ráadásul az időzónák összehangolása is komoly kihívásokat jelentene. De az unio meghátrált.
Miért állítjuk át az órákat?
Az óraátállítás ötlete Benjamin Franklintől származik, aki 1784-ben javasolta, hogy az emberek igazodjanak jobban a Nap járásához, ezzel energiát spórolva. Elsőként Németország vezette be 1916-ban, majd Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is követte a példát. Az amerikai farmerek azonban ellenezték, így a rendszer sokáig kaotikus maradt.
Magyarországon először 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de az évek során többször megszüntették és újra bevezették. 1980-tól állandósult, majd 1996-ban az Európai Unió egységesítette a rendszert. Azonban mára nem bizonyított, hogy valóban jelentős energiamegtakarítást eredményezne.
Hogyan hat ránk az óraátállítás?
Minden élőlénynek – embereknek, állatoknak, növényeknek – van egy belső órája, amely az alvás-ébrenlét ciklusát szabályozza. Az évente kétszeri átállás megzavarhatja ezt a rendszert, rövid távon fáradtságot, alvászavarokat és hangulatingadozást okozva.
A nyári időszámítás különösen megterhelő lehet, mivel az előreállítás miatt egy órával kevesebbet alhatunk. Ennek következményeként reggel fáradtak és kimerültek lehetünk, míg este nehezebben alszunk el. Az őszi átállás másféle problémákat hozhat, különösen csecsemők, idősek és alvászavarokkal küzdők számára – írja az AgroInform.
Az állattartók számára is kihívást jelenthet az átállás, hiszen az állatok pontos napirend szerint élnek – az etetés és fejés időpontjának hirtelen változása őket is megzavarhatja.
Hogyan könnyíthetjük meg az átállást?
Az óraátállítás hatásait enyhíthetjük néhány praktikus módszerrel:
- Próbáljunk fokozatosan hozzászokni a változáshoz, néhány nappal előtte kicsit korábban feküdni és kelni.
- Kerüljük az esti nehéz ételeket és a koffeintartalmú italokat.
- Ha állatokat tartunk, az etetés és fejés idejét apránként, napi 10 perccel módosítsuk.
- Az óraátállítás utáni napokban legyünk türelmesebbek önmagunkkal és másokkal, figyeljünk oda a pihenésre.
- Kerüljük a balesetveszélyes helyzeteket, hiszen ilyenkor megnőhet a figyelmetlenségből adódó hibák száma.
Bár az óraátállítás számos kellemetlenséggel jár, a hosszabb nappaloknak és a több napsütésnek lehetnek pozitív hatásai is, például javíthatják a hangulatot és segíthetnek a szervezet D-vitamin-termelésében. Az őszi visszaállítás viszont komorabb, sötétebb reggeleket és délutánokat hoz, ami rossz hatással lehet a mentális egészségre.
Az óraátállítás sorsa továbbra is bizonytalan, de egy biztos: idén még biztosan számolnunk kell vele.
