Megszavazta kedden a londoni alsóház a külföldi segélyezés csökkentését célzó kormányzati kezdeményezést, bár a tervvel a kormányzó Konzervatív Párt számos képviselője is szembefordult, és a kormány ellen voksolt a kedd esti szavazáson.
A konzervatív brit kormány tavaly novemberben előterjesztett tervezete alapján Nagy-Britannia a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) törvényben rögzített 0,7 százalékáról ideiglenesen 0,5 százalékra csökkenti a külföldi segélyekre és fejlesztésekre fordítható költségvetési forrásokat a koronavírus-járvány okozta súlyos közfinanszírozási helyzet miatt.
A járvány gazdasági kárainak felszámolását célzó hatalmas költségvetési programok példátlan hiteligénye hat évtizede nem tapasztalt szintre emelte a brit államadósság-kötelezettségeket.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint május végén a nettó brit államadósság-állomány 2195,8 milliárd font (csaknem 920 ezer milliárd forint) volt.
Ez a hazai össztermék (GDP) 99,2 százalékával egyenlő nettó államadósság-rátának felel meg.
Az ONS visszatekintő adatsora szerint a brit közszféra nettó adósságrátája legutóbb 1962 márciusában volt ennél magasabb: akkor 99,5 százalékos nettó államadósság-rátát mértek.
A Konzervatív Párton belül is komoly ellenérzéseket keltő segélycsökkentő intézkedést Boris Johnson miniszterelnök azzal az ígérettel terjesztette kedden az alsóház elé, hogy a kormány azonnal visszaemeli az eddigi 0,7 százalékos GNI-arányos szintre a külföldi segélyekre fordított forrásokat, amint két alapvető feltétel teljesül.
Az egyik az, hogy a brit kormánynak ne legyen szüksége hitelfelvételre a folyó kiadások finanszírozásához, a másik pedig az, hogy a GDP-arányos közadósságráta tartósan csökkenni kezdjen.
„Abban a pillanatban, ahogy ezek a feltételek teljesülnek, készséggel visszaállítjuk a segélyezési keretet a 0,7 százalékos szintre” – mondta parlamenti előterjesztésében a brit kormányfő.
Johnson hangsúlyozta azt is, hogy a koronavírus-járvány rekordmélységű recesszióba sodorta a brit gazdaságot, és a kormánynak 407 milliárd fontot (170 ezer milliárd forintot) kellett költségvetési forrásokból a munkahelyek megmentésére, az üzleti szektor támogatására és a közszolgáltatások fenntartására, a járvány okozta „gazdasági hurrikán” kárainak elhárítására fordítania.
Egy ilyen példátlan kiadási többletnek óhatatlanul következményei vannak más közkiadási területeken – mondta a brit kormányfő.
Ennek ellenére a kormány a Konzervatív Párt tényleges alsóházi többségénél jóval szorosabb, 333-298 szavazataránnyal tudta csak elfogadtatni a külföldi segélyezés csökkentéséről szóló kezdeményezést.
A beterjesztést egységesen elutasító ellenzéki pártokhoz a konzervatív frakció 25 tagja is csatlakozott, köztük Theresa May volt miniszterelnök – Boris Johnson közvetlen elődje a kormányfői tisztségben – és több már egykori kabinettag. (MTI)
