Amikor az szuper-antibiotikumot a szuperbaktériummal kísérleti úton megfertőzött egerek bőrén tesztelték, az a baktérium növekedését megfékezte. Ez arra utal, hogy a módszer felhasználható más gyógyszerrezisztens kórokozók elleni küzdelemre szabott antibiotikumok létrehozására.
A kutatók az antibiotikumot az antibiotikum-rezisztens Acinetobacter baumannii 41 különböző törzse ellen is tesztelték. A gyógyszer mindegyiküknél működött, bár a hatóanyagot tovább kell finomítani, és humán klinikai vizsgálatokban tesztelni, mielőtt a betegeknél alkalmazható lenne – írja a CNN.
Mi több, a mesterséges intelligencia által azonosított vegyület úgy működött, hogy csak a problémás kórokozót akadályozta. Úgy tűnt, hogy a bélben vagy a bőrön élő számos más jótékony baktériumfajt nem pusztítja el.
A kutatók szerint, ha többi antibiotikum is ilyen pontosan működne, az megakadályozhatná, hogy a baktériumok eleve rezisztenssé váljanak.
Dr. Cesar de la Fuente, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa, aki szintén a mesterséges intelligenciát használja új gyógymódok megtalálására, „hihetetlenül ígéretesnek” találta az új felfedezést.
A tanulmányhoz a kutatók az Actinetobacter baumanii baktériumra összpontosítottak. Ez a baktérium kórházakban és más egészségügyi intézményekben fordul elő, és olyan felületeken tapad meg, mint a kilincsek és pultok. Mivel képes DNS-darabkákat átvenni más organizmusoktól, amelyekkel kapcsolatba kerül, és olyan géneket épít be, amelyek segítenek ellenállni az orvosok által a kezelésükre használt szereknek.
„Ez az, amit a laboratóriumban professzionális kórokozónak nevezünk” – mondta Jon Stokes, az egyik kutató.
Ez a faj nehezen kezelhető bőr-, vér- vagy légúti fertőzéseket okoz. A diagnózist követő egy hónapon belül 4-ből 1 beteg meghalt.
A Stokes és laboratóriuma 480 olyan vegyületet, amely gátolta a szuperbaktérium növekedését. Ezt az információt betáplálták egy számítógépbe. Ezután több mint 6000 molekulát vizsgáltattak át a mesterséges intelligencia által kialakított modellel. A keresést 240 vegyi anyagra szűkítették, amelyeket laboratóriumban teszteltek. A laboratóriumi tesztek segítettek kilencre szűkíteni a baktérium legjobb gátlóinak listáját. Ezután közelebbről megvizsgálták mindegyiknek a szerkezetét, és kizárták azokat, amelyekről úgy gondolták, hogy veszélyesek lehetnek, vagy ismert antibiotikumokkal állnak kapcsolatban.
Maradt egy vegyület, az RS102895, amelyet Stokes szerint eredetileg a cukorbetegség lehetséges kezelésére fejlesztettek ki. Elmondása szerint megakadályozza, hogy a baktérium összetevői a sejt belsejéből a sejt felszínére jussanak. Ráadásul az RS102895 – amelyet a kutatók abaucinra kereszteltek át – csak az Actinetobacter baumanii ellen hat.
Stokes szerint a legtöbb antibiotikum széles spektrumú szer, számos baktériumfaj ellen hat. Ezek nagy szelekciós nyomást gyakorolnak egyes baktériumtípusra, ami miatt sokan gyorsan kifejlődnek és megosztják egymással azokat a géneket, amelyek segítenek nekik ellenállni a gyógyszernek.
