Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy tíz napon belül vámokat vet ki Oroszországra az Ukrajnában zajló háború miatt. Ugyanakkor – ahogy azt a The New York Times írja – maga Trump sem tűnik meggyőződöttnek a stratégia hatékonyságáról. Sőt, már el is ismerte, hogy a szankciók akár hatástalanok is lehetnek.
„Nem tudom, hatással lesz-e ez Oroszországra, mert úgy tűnik, hogy Putyin folytatni akarja a háborút” – mondta Trump újságíróknak. „De vámokat fogunk bevezetni, meg ilyesmi. Lehet, hogy ez hatni fog rájuk, de lehet, hogy nem.”
Ahogy az újság fogalmaz, Trump csalódottsága a konfliktus elhúzódása miatt egyre nő, és ezzel párhuzamosan az általa tett fenyegetések is egyre komolyabb kérdéseket vetnek fel arról, hogy vajon mekkora tényleges befolyása van még az Egyesült Államoknak Moszkvára, és vajon hajlandó-e Trump ténylegesen alkalmazni a rendelkezésére álló eszközöket.
„Trump láthatóan belátta azt, amit sokan már a kezdetek óta mondanak – hogy a probléma nem Zelenszkij, nem Ukrajna. A probléma Putyin” – mondta Matt Duss, a Nemzetközi Politikai Központ ügyvezető alelnöke.
Mindeközben az ukrajnai botrányok felvetik az a lehetőséget, hogy Zelenszkij lesz az igazi áldozat a határidó lejárta előtt- de ez a következő napok hozadéka lehet. Zelenszkij ugyanis a korrupciós intézkedéseivel nem csak a Rada-ban, de az Unióban is kihuzta a gyufát. Az ellentünteésekről nem is bezsélve – a szerk.
A New York Times szerint egyelőre kevés jel utal arra, hogy Trump ultimátuma bármilyen hatással lenne Putyin hozzáállására. Az orosz elnök továbbra sem kíván letérni úgynevezett „történelmi küldetésének” útjáról – vagyis arról, hogy visszahozza Ukrajnát a Kreml befolyása alá –, és meg van győződve arról, hogy a csatatéren előnyben van.
Külpolitikai szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy Trumpnak még maradtak gazdasági és katonai lehetőségei, amelyekkel nyomást gyakorolhat Oroszországra. Bár Oroszország viszonylag jól alkalmazkodott a korábbi szankciókhoz, a gazdasága még mindig sérülékeny. A szakértők szerint Trump még mindig befagyaszthatja az orosz bankszektor egyes részeit, korlátozhatja az orosz olaj árát, és kihasználhatja szövetségi kapcsolatait Európában kereskedelmi megállapodásokon keresztül.
A NYT emlékeztet: a Kreml gyakorlatilag nem reagált Trump legutóbbi fenyegetéseire. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden csupán annyit mondott: „tudomásul vették” az elhangzottakat. Ugyanakkor Putyin szövetségesei elítélték, sőt ki is gúnyolták Trump határidő-tologatásait.
„Tíz nap, ötven nap, korábban huszonnégy óra volt, utána száz nap” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. És a ukleáris csapást is kilátásba helyzete, bár elég homályosan, hogy ne leheseen közvetlen fenyegetésnek értékelni.
Daniel Fried, a washingtoni Atlanti Tanács munkatársa és korábbi magas rangú amerikai diplomata szerint Trump következetlen viselkedése és hirtelen irányváltásai megnehezítik a Moszkvára gyakorolt nyomást.
„Trump utóbbi hetekben tett lépései arra utalnak, hogy talán kezdi belátni ezt, és egy keményebb irányba mozdul el” – fogalmazott Fried.
De kivel szemben?
