Egy Szűz Mária-szobor, a Guadalupei Miasszonyunk véres könnyeket hullajtott Mexikóban. A szobor Máriát Guadalupe-i szűzanya alakjában ábrázolja. Egy család tulajdonában van. Azon öt látomás egyikéhez kötödik, amit a legenda szerint az 1500-as években látott Juan Diego nevű paraszt ember és nagybátyja, Juan Bernardino. Az, hogy a szobor elkezdett vért könnyezni június 2-án, megdöbbentette a szobor tulajdonosait, és azonnal kapcsolatba léptek a helyi egyházzal, akik vizsgálatot rendeltek el. A katolikus tisztviselők azonban minden hívőt arra kértek, hogy ne ragadtassák el magukat. Ennek ellenére tömegek zarándokolnak el jelenleg a vértkönnyező Szűz Máriához és sokan csodának kiáltották ki az eseményt.
„Olyan érzések kavarognak bennem, amikkel még sose találkoztam. Mintha öröm járt volna át, de egyben igazi szomorúság is eluralkodott rajtam, hiszen csak ő tudja, mi fog történni. Ez egy csoda, remélhetőleg egy olyan csoda, ami mindenkinek jót fog tenni.” – idézte az egyik látogatót a Mirror.
A moreliai érsekség közölte, hogy részletes vizsgálatot fog végezni az ügyben. De egyelőre nem nyilatkozik arról, hogy csodáról van-e szó vagy sem. „Óvatosnak kell lenni egy olyan kényes kérdés megvitatásakor, mint egy állítólagos csoda. A katolikus egyház mindig is körültekintően járt el az ilyen ügyekben. A moréliai érsekség megteszi a szükséges intézkedéseket a helyzet mélyreható és kimerítő kivizsgálására. Ezért még túl korai lenne végleges állásfoglalást kiadni az ügyben” – olvasható azegyház közleményében.
Gyakorik a hasonló esetek
A vértkönnyező Szűz Mária-szobor koránt sem egyedi eset. Csak Mexikó ezen részén az elmúlt félévben ez a második hasonló jelenség, de nem kell ennyire messze utaznunk, hogy példát találjunk rá.
„Meg kell vizsgálni minden esetet. Magyarországon is ismerünk több hasonló történetet, ilyen a máriapócsi könnyező Szűzanya képe is. Az eredeti képet a 18. században Bécsbe szállították és több másolat is készült róla. Az eredeti a mai napig Ausztriában van, az egyik másolat került vissza a Szent Mihály-templomba. A történet különlegessége, hogy az eredeti „abbahagyta a sírást” miután elkerült a barokk templomból, azonban a másolat elkezdett ugyanúgy könnyezni. Azaz valószínűleg a klimatikus viszonyok okozhatták a jelenséget. De ez csak egy elmélet, sose vizsgálták ki az esetet.” – mondta az AcNews megkeresésére Tedesco B. László restaurátor.
A leghíresebb ereklye
„Rengeteg csoda magyarázható egy egyszerű vízpára kicsapódással, de vannak olyan baktériumok is a levegőben, amivel sokszor magyarázhatók ezek az esetek. Ott van például a véres kenyér. Amikor megszegik a templomban a kívülről teljesen normálisnak tűnő veknit, a közepén egy vörös folt van. Ez egy bakteriális szennyeződés okozza. De rengeteg hasonló példa van különféle csodákra és azok magyarázataira. Nápolyban őrzik például Szent Januárius (San Gennaro) vérét, aminek a különlegessége, hogy az év legtöbb napján szilárd halmazállapotú. Azonban évente kétszer, május első vasárnapja előtti szombaton, valamint szeptember 19-én 8 napra folyékonnyá válik. Majd nyolc nap elteltével újfent megszilárdul. Az egyház sose engedte meg, hogy a konkrét vérmintát kivizsgálják, azonban kutatók arra jutottak, hogy valószínűleg egy kénvegyület okozza ezt a csodát.” – mesélte mint érdekességet László.
„A leghíresebb példa pedig a torinói lepel. Az egyház engedélyével vizsgálták meg még a 60-as évek végén, C14-es vizsgálattal. Ennek lényege, hogy a szén izotópok segítségével meg lehet állapítani, hogy mennyi idős egy adott szerves anyag. Így, mint esetünkben egy textilt. Az, hogy valódi-e lényegében mindegy. Sokan Leonardóhoz kötik, az eredetiségéről pedig a mai napig vitatkoznak. Azonban már azért is érdemes megőrizni, mert az emberek jelentős része évszázadok óta hisz benne. Ez pedig minden ereklyére igaz” – vélekedett a restaurátor.
Ereklyék születése
Visszakanyarodva az eredeti, mexikói vérhullató szűz Máriára, a jelenségnek rengeteg oka lehet. „Létezik olyan eset, amikor a természetnek köszönhetően történik ilyen, vagy hasonló csoda. Egyszóval nem emberi hiba, közbenjárás következménye. Hanem páralecsapódás, vagy a szobor, festmény anyagában lévő sók reakciója a levegőre. Sóké, amik koránt sem biztos, hogy tudatosan kerültek oda” – mondja László.
Az pedig szintén kérdéses, hogy mikor, miből lesz ereklye. Azaz, ahogy fent is írtuk, hosszú vizsgálatok sorával kell igazolni azt, hogy valóban csoda történt, és nem a plafonról csöpögött a víz. „Van egy csomó szobor meg festmény, ami szent ereklyévé vált, míg másokat nem emeltek föl ezek közé a tárgyak közé. Az ereklyék egyébként a késő gótikában lettek rendkívül divatosak és úgy jöttek úgymond létre, hogy feltárták a katakombákat és velük együtt az ókeresztény sírokat is. A csontmaradványokat tasakba rakták, majd a pápa aláírt őket és szentek ereklyéinek nyilvánította a csontokat.” – fűzte hozzá a szakértő.
