A körömrágás világszerte akár a lakosság 30 százalékát is érintheti, derül ki a Kaliforniai Egyetem (UCLA) egészségügyi portáljának adataiból. A szokás sokak szerint ártalmatlan, a valóságban azonban komoly egészségügyi kockázatokat hordozhat – írja a PolsatNews.
A kutatók eddig elsősorban pszichológiai tényezőkkel magyarázták a jelenséget: a stressz, a szorongás, az ADHD, a koncentrációhiány vagy akár az unalom és az éhség is kiválthatja. Most azonban új megközelítés is előtérbe került, a genetikai hajlam.
Egy iráni kutatás meglepő eredményt hozott a témában: 743 gyerek megkérdezése után kiderült, hogy azok közül, akik rendszeresen rágják a körmüket, 36,8 százaléknak van legalább egy olyan családtagja, aki szintén ezt teszi. Az arány még magasabb azoknál, akiknek van testvérük: náluk ez 55,8 százalék.
Egy New York-i klinika szakértői is hasonló eredményekre jutottak. 281 három és huszonegy év közötti fiatal (vagy szülőik) töltött ki kérdőívet. A résztvevők 63 százaléka számolt be arról, hogy a családjában legalább egy ember szintén rágja a körmét.
A körömrágás tehát örökölhető is lehet, még ha elsőre ártalmatlannak is tűnik. A következmények azonban komolyak lehetnek:
- A kéz és a köröm tele van kórokozókkal, így a szájba kerülve fertőzésekhez vezethetnek – ilyen például a herpesz vagy a bélféreg.
- A fogak is károsodhatnak: letöredezések, zománcsérülések, sőt harapási rendellenességek is kialakulhatnak.
- A körömágy folyamatos sérülése gombás vagy bakteriális fertőzésekhez vezethet, illetve gyakori panasz lehet a benőtt köröm.
A jó hír: a rossz szokás legyőzhető. A kulcs a kiváltó ok felismerése. Ha például az idegesség vagy a koncentráció okozza a kényszert, egy antistressz-játék segíthet enyhíteni az ingert. A genetikai háttér bonyolítja a helyzetet, de nem teszi lehetetlenné a változást – ehhez azonban sokszor nemcsak akaraterő, hanem szakértői segítség is kell.
