Az Európai Központi Bank adatai szerint márciusban összesen 1,564 billió euró készpénz volt forgalomban az euróövezetben. Ez közel 30 milliárddal több, mint 2022 tavaszán, és akár 300 milliárd euróval több, mint a koronavírus-járvány kezdetén öt évvel ezelőtt. 2022 óta a növekedés üteme ugyan jelentősen lelassult, de a forgalomban lévő készpénz mennyisége továbbra is növekszik, nem csökken. A Bundesbankban ezt a jelenséget „bankjegy-paradoxonnak” nevezik. „Sok éve figyelhető meg, és méghozzá sok országban” – állítja a frankfurti Bundesbank szóvivője.
A jelenség azért paradox, mert köztudott, hogy egyre kevesebben fizetnek bankjegyekkel és érmékkel. A Bundesbank szerint 2023-ban még mindig a fizetési tranzakciók fele történt készpénzzel a német pénztárakban, de ez csak a teljes forgalom jó negyedét tette ki.
Magyarországon, több mint 520 milliárd forinttal – nyolc százalékkal – emelkedett tavaly a hazai háztartásoknál lévő készpénz állománya, így új csúcsot elérve meghaladta a hétezer milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi számlákra vonatkozó statisztikáiból.
2023. végén még 485 milliárd forintnyi készpénzt tartottak idegen fizetőeszközökben (javarészt euróban) a hazai háztartások. 2024 decemberében nem egészen 450 milliárd forintnyit. A forint készpénz mennyisége viszont több mint 9 százalékkal hízott egy év alatt a lakosságnál, és 9,2 százalékos bővülést követően meghaladta a 6625 milliárd forintot.
Az elektronikus fizetés is tovább terjed
A Strategy& által kilenc európai országban és Törökországban 5500 válaszadó körében nemrégiben végzett felmérés szerint a bankkártya mára felváltotta a készpénzt, mint legelterjedtebb fizetési eszközt – már csak 23 százalék preferálja a készpénzes fizetést. Sok kiskereskedő is inkább az elektronikus fizetést részesíti előnyben, különösen az érintésmentes fizetést, amelynél a vásárlóknak nem kell PIN-kódot beírniuk.
Az euró termelési volumenét ugyan fizetésre is használják, de mára már felhalmozásra is. Egy müncheni szakértő magyarázata a készpénz felhalmozásának nyilvánvaló tendenciájára: „A bizonytalanság a hajtóerő.”
A szakértők két további tényezőt is felvet, amelyek feltehetően hozzájárulnak a készpénzforgalom növekedéséhez. A készpénzmennyiség növekedése alapvetően nem a klasszikus fizetési forgalomnak tulajdonítható. Az okok inkább a felhalmozás, az árnyékgazdaság és a külföldi tartalékvaluta szerepének keverékében keresendők. Az árnyékgazdaság a törvényen kívüli gazdasági tevékenységeket jelenti, legyen az klasszikus feketemunka vagy törvénytelen üzletek – írja a krone.at.
Régi módszer, de biztonságos
De még ha a készpénz jelentősége a törvénytisztelő polgárok mindennapi életében tovább csökken is, nem várható, hogy a jövőben csak a bűnözők hordozzák magukkal bankjegyeket és érméket a pénztárcájukban. A készpénznek ugyanis vitathatatlan előnyei vannak. Ezek közé tartozik nem utolsósorban az, hogy a bankjegyek és érmék nem igényelnek áramot és elektronikus infrastruktúrát. Ha háború van, ha válság van, ha árvíz van, akkor is lehetővé kell tenni a fizetést. Ezért van szükség a készpénzre.
