Mindkét fél nagy készletekkel rendelkezik a szovjet korszak robbanószerkezeteiből.
„Nehéz felfogni ennek a csapásnak a mértékét” – mondta Baptiste Chapuis, a Handicap International szervezet munkatársa, aki nemrég Ukrajnában járt. Úgy látja, a háború alatt lehetetlen pontos számokat meghatározni vagy feltérképezni az érintett területeken.
„Katonai szempontból az ukrajnai háború az aknák használatának jelentős visszatérését jelenti. Az aknák rendkívül hasznosak az ellenség mozgásának korlátozásában. Ráadásul gyorsan és könnyen elhelyezhetők. A legtöbb robbanószerkezet az orosz oldalról származik” – mondta Stephane Audrand, a nemzetközi kockázatok szakértője.
A jármű elleni aknák a hagyományos fegyverek kategóriájába tartoznak. A gyalogsági aknákat viszont a nemzetközi jog, és az 1997. évi ottawai egyezmény tiltja. Ukrajna aláírta ezt a szerződést, Oroszország azonban nem.
Az aknamezők Oroszország védelmének egyik eleme. Moszkva széles körben használja őket, kombinálva a különböző kioldó mechanizmusokkal rendelkező páncéltörő aknákat és személyi aknákat. A gyalogsági aknákat a konfliktusban részt vevő valamennyi fél használja, de nem azonos mértékben. Céljuk a gyilkolás vagy a csonkítás. Egyes aknák végtagok levágására szolgálnak, mások a hasüreg szétrobbantására – írja a krone.at.
A gyalogsági és páncéltörő aknák mellett a konfliktusban részt vevő felek tömegesen alkalmaznak kazettás bombákat is, amelyek gyakran észrevétlenül maradnak. A 2008-as oslói egyezmény értelmében ez is tilos, de sem Moszkva, sem Kijev nem hagyta jóvá ezt a megállapodást. Vannak még házilag készített robbanószerkezetes csapdák is, amelyek robbanószerkezeteit az oroszok például állatokra és holttestekre szerelik.
