Közel tízezren látták már a Majd helyett MOST című filmet, mely Hozleiter Fanny, ismertebb nevén Mosolyka, a még kerekesszékes magyar író és blogger életét dolgozza fel. És bár a film fókuszában a fiatal nő élete van, mégis több mint puszta önéletrajzi film, hiszen nem Mosolyka élete a kulcs, még ha látszólag úgyis tűnik. Ez a film nem róla szól, hanem rólunk szól, emberekről, az életről, annak minden küzdelmével és örömével. A Majd helyett MOST az életet mutatja be Mosolyka történetein keresztül.
– A film végén csak három fő nevet láthatunk: a tiédet, a férjedét, Sankóét és Vékony Zoltánét. Tényleg hárman hoztátok össze ezt a majdnem 2 órás filmet?
– Többek között. Az ötlet a miénk volt, de Vékony Zoltán nagyon fontos szerepet töltött be a film készítésében, nélküle nem tudtuk volna megcsinálni. Ő igazán „majd helyett MOSTos volt”. Aki volt már forgatáson, az tudja, hogy általában előre percre pontosan le van szervezve minden, ő pedig ilyen szempontból felrúgta a szabályokat, nem egyszer megesett, hogy egy jelenet, pont akkor, abban a pillanatban állt össze, jó volt az időjárás, valaki éppen beugrott statisztának és akkor fogta a kameráját, nem lacafacázott, mentünk és felvettük. Ez a spontaneitás nagyon tetszett, nem volt megszervezve, csak jött a lehetőség és megcsináltuk, egyszerűen fantasztikus volt.
– Ez a fajta spontaneitás az egész filmen látszódik, olyan természetesen fonódnak az események egymásba, mintha csak be lenne kamerázva az életetek, és ti mit sem tudnátok a felvételről. Gondolom azért nem volt egyszerű nekivágni egy egész estés filmnek?
– Nem volt egyszerű, nagyon sok munkánk van benne és itt megint kiemelném Vékony Zolit, hiszen ő volt az az ember, aki a kezdetektől fogva hitt abban, hogy ezt meg tudjuk csinálni. Nagyon sok olyan szakmabeli volt, akin látszott és őszintén tudtunkra is adta, hogy ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Vékony Zoli pont olyan fazon, mint mi, ő is úgy van a dolgokkal, hogy igenis csinálni kell, aztán egyszer csak meglesz.
– Nem lehet elmenni a színészi gárda mellett sem, Mácsai Pál, Udvaros Dorottya, Szalai Kriszta, Hais Dorka és nem utolsósorban Csuja Imre, aki az édesapádat formálja meg. Honnan jött az ötlet, és milyen módon kértétek fel a szerepre?
– Sankó, a férjem dobta fel, hogy mi lenne, ha Imre lenne az apukám a filmben. Mondanom sem kell, hogy nekem nagyon tetszett az ötlet, de kicsit kételkedve a férjem felé fordultam, és mondtam neki, hogy ez egy zseniális gondolat. De Sanyi, hogy a francba fogjuk mi azt elérni, hogy Csuja Imre, aki nem kis színész, majd nekünk, a kis nuku filmeseknek igent mondjon. Ő pedig erre azt mondta, ha nem próbáljuk meg, akkor meg se tudjuk, hogy sikerült-e volna. Ezután megszerezte a számát, felhívtuk, bemutatkoztam neki. Először nem is értette, hogy ki vagyok, mert mondtam neki, hogy én még jelenleg kerekesszékben élek és ő visszakérdezett, hogy az melyik város, hol van, majd mindketten jót nevettünk ezen a félreértésen. Innen már úgy szól a történet, hogy az Örkény Színháznál találkoztunk, odaadtam neki a Te döntesz című első könyvemet, beleolvasott és azonnal igent mondott, ami egyszerre volt hihetetlen és varázslatos élmény.
Fotó: Gyurkovits Tamás
– Azt is láthatjuk, hogy ti ezt a rengeteg segítséget és kedvező körülményt, mint például, hogy legendás színészekkel dolgozhattatok együtt, nemcsak magával a film lélekerősítő mondanivalójával próbáljátok visszaadni, de támogattok vele egy karitatív szervezetet is, a Csodalámpa Alapítványt.
– Igen, nagyon hálás vagyok az alapítványnak, mert most vagyok 32 éves, és amikor 18 éves voltam, teljesítették a kívánságomat. Azóta is csodálattal nézem, hogy mennyi mindent csinálnak, és hány gyereknek adtak jót és varázsolnak mosolyt az arcukra, és ha ehhez mi is hozzá tudunk tenni, még ha csak egy picit is, akkor természetes, hogy támogatjuk őket.
– És mi volt a kívánságod?
– Egy wellness hétvégére szerettem volna elmenni, mert ezt nagyon nem engedhettük meg magunknak akkoriban, és segítettek egy hévízi teljes ellátásos szállással, ami nagyon jó élmény volt.
– Nem akarok spoilerezni, de a filmben is előkerül a wellness, hogy mindig szeretnétek elmenni pihenni, de aztán jön az új projekt, közbeszól az élet és pont a legfontosabbra, a pihenésre nem jut idő…
– Igen, a film nekem is tükröt tart, ezért bevallom, sokszor megnézem, pedig már kívülről fújom az összes szöveget, sőt mivel még a vágás egy részét is én csináltam, tudom az összes mozdulatot, de mégis időről időre újra megnézem, mert emlékeztet arra, hogy mit hogyan csináljak, egyszóval egy nagyon jó viszonyítási alapként szolgál saját magam számára.
Mosolyka és Vékony Zoltán
Fotó: Pánczél Andre
– Aki látta a filmet, az tudhatja, hogy valóban nagyon életszagú, és könnyen tud az ember azonosulni a filmben megjelenő karakterekkel, és ami talán még fontosabb, élethelyzetekkel. Te kinek ajánlanád a Majd helyett MOST-ot?
– Azoknak, akiknek jól jön a lelkierő. Nagyon sok visszajelzést kapunk. Valaki például azt írta, hogy ha elhagytak, nézd meg, ha boldog vagy, nézd meg, ha munkát keresel, nézd meg, ha éppen a legjobb helyen vagy az életedben, nézd meg. Tudom, hogy sokan nem szeretik azt hallani, hogy egy film mindenkinek szól, de valahogy mégis azt érzem. Azért ajánlanám, mert azt gondolom, hogy mindenki megtalálja benne azt a pluszt, amire szüksége van, főleg azért, mert ez a film az életről szól, tehát nem rólam, az apumról vagy a férjemről, még ha látszólag olyan, mintha rólunk mesélne. Szerintem nagyon sok olyan történet van benne, amivel tudnak azonosulni a nézők, beszélve itt a 89 éves cuki bácsiról vagy a 18 éves tiniről, de akár 38 éves nőről, aki éppen nem annyira boldog a házasságában, vagy boldog, csak elfáradt és nem tudja bevallani, hogy néha igenis lehet nehéz az élet.
A Mosolyka – Majd helyett MOST filmet itt találod: https://majdhelyettmost.hu/
